Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
696 AUBERMANN MIKLÓS. az eszköznek, az ember az állatnak — s a parancsoló ezen esetekben csak az engedelmeskedő javára válik, azért, akik természet szerint alkalmasabbak arra (apti ad hoc, ut subjiciantur), hogy szolgáljanak, azok természet szerint szolgáljanak is. Ez az ő javukra válik. Érdekes, mikép igyekszik szent Tamás ezen természetes egyenlőtlenséget szent Izidorral összeegyeztetni, ki szerint (S. Etymolog, c. 4.) : communis omnium possessio et omnium una libertas est de jure naturali. Azt mondja ugyanis szent Tamás (S. th. 1 — 2. q. 49. a. 5., 3.) : Hogy valami a tér- mészetjog szerint van, azt kétfélekép lehet venni : egyik módon, mert a természet erre hajlandó, mint pl., hogy más ellen nem szabad igazságtalanságot elkövetni; a másik módon, mert a természet nem hozta be az ellenkezőjét · így azt lehet mondani, hogy ruhátlannak lenni a természet- jog szerint van, mert a természet nem adott az embernek ruhát, hanem az az ember műve. Ily értelemben a birtok- közösség és a közszabadság természetjog szerint vannak, amennyiben a birtokföl osztást és a szolgaságot nem a tér- mészetjog hozta be, hanem az emberek esze az emberi élet hasznára, et sic etiam in hoc lex naturae non est mutata nisi per additionem. Az emberi ész tehát nem vét a természet- jog ellen, mikor egyszerűen pótolja azt, mit a természet mulasztott és minek pótlását mintegy az észre bízta, ahogy a ruházkodással sem változtatunk a természetjogon, csak hiányt pótlunk, per additionem segítünk a természet törvé- nyén, non per mutationem. E hely remek példája annak, mikép lehet Aristotelest a római jogászokkal összeegyeztetni. A célszerűség a jus· gentiumot, mely a szolgaságot szentesíti, továbbá a rab- szolgának java igazolja. Mert, mondja szent Tamás, nincs tér- mészetes ok, hogy ez az ember inkább szolga legyen, mint szabad, sed secundum aliquam utilitatem consequentem, amennyiben a szolgának javára válik, ha egy bölcsnek uralma alatt áll, mégis különbség van közte s ura közt. Ezzel remekül összevág, mit szent Tamás a Politika kom- mentárjában (i. kiadás 368., 377., 676. 11.) ír a szolga és úr
