Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál

FŐBB ÁLLAMTANI KÉRDÉSEK STB.

685

hogy testből és lélekből állunk, addig, míg e földi életben vagyunk, használjuk is a földi dolgokat ezen életünk főn- tartásának eszközeiül, szükséges, hogy azon dolgokban, melyek az élethez tartoznak, a hatalomnak engedelmes- kedjünk, vagyis azon embereknek, kik az emberi dolgo- kát valamely tisztségben igazgatják.1 Azért is hivat- kozik annyiszor az apostol szavaira : Non est potestas nisi a Deo.

Már az eddigiekből látjuk világosan, hogy szent Ágos- tón mit tanít az állam keletkezéséről. Az állam a család- bői keletkezik, az pedig egy egészen természetes organiz- mus. Valamint a családban vannak alárendeltek, úgy az államban is. A család kezdete az államnak. Hominis do- mus initium sive particula debet este civitatis.1 2 A termé- szetes sorrend ez : Primi tibi sunt pater et mater . . . Major sit patria et ipsis parentibus tuis, ut quidquid j usserint parentes contra patriam, non audiantur. Et quidquid patria contra Deum, non audiatur.3 így függ össze az az egész épület, melyet államnak nevezünk. Ahogy azt a stoa és Cicero nagyjában tanították. Az alap a család, a be- tetőzése Isten.

Mi űzi a családokat a társas, az állami életre ? Az em- bér természete. Hiszen az egyedek elemei az államoknak. (Singuli) tamquam elementa et semina civitatum. Az egyed az államban az, mi a betű az abc-ben.4 Ezt az egyedet pedig természete viszi a társas életre. Homo fertur quo- dammodo naturae suae legibus ad ineundam societatem pacemque cum hominibus.5 Nihil enim est quam hoc genus tam discordiosum vitio, tam sociale natura. A hippói püspök tehát nem a paktumban, sem a bűnben látja az állam végső okát, hanem az egyes ember természetében. Szerves, célszerű fejlődés föl}־tán keletkeznek társadalmi

1 Exp. quar. prop. ex Ep. ad Rom. (13, 1.) 72. (Μ. XXXV. 2083.)

2 De oiv. 19, 16.

3 Sermo 62, 5, 8. (Migne, P. L. XXXVIII. 418.)

4 De civ. 4, 3.

5 De civ. 19, 12.