Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
FŐBB ÁljLAMTAKI KÉRDÉSEK STB. 679 mentárral, jóllehet tisztán az államról szól, hanem ide kell vennünk a »De regimine principum«, valamint a Summa theologica, a Contra gentes, valamint a Sententiák kérdé- seinkre vonatkozó helyeit. Az állam fogalma és lényege sz. Tamás szerint is az, ami Aristoteles szerint : a legfőbb emberi társadalom, egy egy- séges sokaság, még ,pedig communitas ordinata ad per se suffi- cientia vitae humanae. Több lépcsője s rendje van az emberi társaságnak (család, utca, város), de a végső és legfőbb (ultima et perfectissima) az állam ; ez minden más emberi társaság fölött áll. Az államhoz fűződik s vele vonatkozás- bán áll minden más társaság. Azért a Politika, vagyis az államról szóló tudomány (scientia socialis) a gyakorlati tudó- mányok közt első helyen áll : architectonica omnium aliarum (scientiarum), utpote considerans ultimum et perfectum bonum in rebus humanis.1 Míg sz. Tamás Aristoteles Politi- kájához írt kommentárjában egészen magáévá teszi a sta- girita álláspontját, a Summa Th.-ban elfogadja Cicero sz. Ágoston meghatározását is, amennyiben ez nem ellenkezik Aristoteles államával. A 1—2. q. 105. a 2. c-ban ugyanis ez áll : »Azt kell mondani, hogy mint Ágoston a De civ. Dei 2. k. 21. f.'ben bevezeti a Tulliustól (t. i. Cicerótól) mondott tételt : A nép a sokaság gyülekezete a jog- és haszonközösség érdekei által egyesítve ; azért a nép fogalmához tartozik, hogy az emberek közössége (communicatio) egymás közt a törvény igazságos parancsaival rendeztessék. Már pedig kétféle közösség van az emberek közt : az egyik a fejedelmek tekintélye alapján jött létre, a másik egyes magánemberek tulajdon akarata folytán ; és minthogy mindenki az ő akara- tával afölött rendelkezik, ami az ő hatalmának van alávetve, azért kell, hogy a fejedelmek tekintélyével, melynek minden ember alá van vetve, ítéleteket mondjanak az emberek fölött és a gonosztevők bűnhődjenek. Magánemberek hatalmának pedig a birtok van alávetve. S azért ebben a dologban saját tekintélyükkel léphetnek egymással viszonyba, pl. 1 D. Thom. Aqu-inl. Pol. expositio. Parmae. Tom. 21. Prooem.
