Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Aubermann Miklós: Főbb államtani kérdések sz. Ágoston és sz. Tamásnál
FŐBB Í.LLAMTANI KÉRDÉSEK STB. 677 bői, melyekkel a régi római köztársaságot elhalmozta, holott ez ugyancsak nem ismerhette az igaz vallást. Deus sio osten- dit in opulentissimo et praeclaro imperio Romanorum quantum valerent civiles etiam sine vera religione virtutes. Erényeket, polgári erényeket ismer tehát Ágoston, melyek nem az igaz valláson, hanem a természeten épülnek föl, s amelyeket secundum justitiae regulam non solum vitu- perare non possumus, verum etiam merito recteque lauda- mus.1 Róma szerinte jutalmat is érdemelt és a világuralom- bán meg is kapta a jutalmat azért, mert tamquam vera via törekedtek a régi rómaiak dicsőségre, hírnévre, s ura- lomra.1 2 A régi rómaiak »jó erkölcseiről« beszél, melyek, 11a nem is mennyei, de földi jutalomra joggal számíthattak. Midőn tehát olyan elítélő nyilatkozatokkal találkozunk, melyekkel Ágoston a pogány államot illeti, akkor ő a tér- mészetfölötti justitia szempontjából beszél, amennyiben földöntúli jutalomra nem tarthat igényt; de ez nem jelenti azt, hogy secundum justitiae regulam, vagyis a természetes igazságosság szabálya szerint vett erkölcsi értéket meg- tagadjuk az államtól. Hiszen a családatyát is az államhoz azonosítja sz. Ágoston, hogy annak törvényeihez szabja az ő parancsait is, melyekkel házát kormányozza.3 Ily becsületben áll püspökünk előtt az állam, hogy látván annak gépezetét, csodálkozva így aposztrofálja : Attendite universum orbem terrarum ordinatum in ipsa humana republica ; quibus administrationibus, quibus ordinibus potes- tatum, condicionibus civitatum, legibus, moribus, artibus ! Hoc totum per animam geritur, et haec vis animae non vide- túr. Nézzétek, mily rendezett az egész földkerekség az emberi államban, milyen közigazgatással, a hivatalok milyen foko- zataival, a községek milyen intézkedéseivel, mily törvényekkel, erkölcsökkel, művészetekkel van ellátva.4 Ezt mind a lélek alkotta, és ez a lelki erő nem látható. 1 De spir. et lit. 27, 47. (M. XLIV. 229.) 2 De eiv. 5, 15. 3 De civ. 19, 16. 4 In Joanni ev. 8, 2. (Migne, P. L. XXXV. 1451.·)
