Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
668 DR. NŐTT ER ANTAL. a Curia a szerzetesi szegénységi fogadalom jogi követkéz- ményeit levonni akarja, a szegénységi fogadalomnak állami érvényt tulajdonít. Ugyanezt mutatják egyéb, magukban helytelen, de a szegénységi fogadalom állami elismerését magukban foglaló bírói döntések. Ilyen a Curia 7308/1884. sz. ítélete : »Szent Ferenc-rendi szerzetes és áldozár P. T. J., mint a r.-i róm. kath. parochiának éveken át adminisztrátora halván el, ily minőségben szerzett hagyatéké feletti intéz- kedés szerzetét, illetve szerzetbeli főnökét nem illeti.«1 A Curia itt helytelenül fogja föl az adminisztrátorság jog- következményeit a szerzetes vagyonjogi állására. Ezt kivé- télként fogja föl a szerzetes rendes jogállásával szemben. De amidőn így — bár helytelenül — kivételt állapít meg, megerősíti a szabályt. Ugyanilyen, magában helytelen, de a szegénységi foga- dalom állami elismerését mutató ítélet a budapesti kir. ítélő- tábla 1903. január 28-án kelt 683. sz. ítélete, melyet a Curia ugyanazon év szeptember 24-én 2831. szám alatt helyben- hagyott, s mely szerint az ünnepélyes szegénységi fogadal- mát tett szerzetesek nem bírnak öröklési képességgel, ellen- ben a kongregációk tagjai, akik csak egyszerű fogadalmat tesznek, öröklésképesek. Az ítélet helytelen ; de azért hely- télén, mert akik hozták, tévedésben voltak az egyházjog idevonatkozó szabályaira nézve. Az ő szándékuk azonban az volt, hogy az egy ház jog idevágó szabályait állami jog- érvénnyel bíróknak kimondják. Hiszen az ítélet megokolása a kongregációk tagjai tekintetében hivatkozik az egyház- jogra. Mivel nálunk ekkép a szerzetesi szegénységi fogadalom- nak az állami jogban is van hatálya, a kánonjog ide vágó törvényei a magyar állami jogban recipiáltaknak tekinten- dők. Amennyiben bíróságaink az idevágó szabályokat hely- télén ül alkalmazták eddig, kötelességük, hogy a jövőben helyesen alkalmazzák. 1 U. o. Budapest. Dr. Notter Antal.
