Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Stuckner János: Kisérlet a theismus »tudományos« védelmére
62 DK. SIUCKSER JÁXOS. Mások ezzel szemben tanítják, hogy Isten teremti a lelket s önti bele az új lénybe mindjárt létezésének kezde- tén a fogamzás pillanatában. Sokkal valószínűbb az utóbbi, sőt ezzel szemben az előbbi vélemény elveszti minden valószínűségét. De bár- melyik legyen is igaz, Mallock kifogása, hogy tehát az ember holt anyagból jött létre, nem érinti egyiket sem. Nem sz. Tamás véleményét, mint az magától világos, mert a vege- tativ élet elve, mellyel az új lény létezését megkezdé s mely a sejtből és csirából kifejlődik, e két tényezőben ott van már. De nem érinti a másik véleményt sem, ugyanazon okból. Mert az emberi pete és emberi csírasejt, melyek egyesülé- séből a fogamzáskor az új lény származik, nem holt, hanem élő anyag. Élő tényezők ők, midőn Isten a fogamzás pilla- natában teremti a lelket és beleönti a csírasejt és pete egye- «üléséből formált szervezetbe, mely pillanatban a vitális elv eltűnik s ugyanabban a pillanatban helyét elfoglalja az értelmes lélek. Nincs semmi időköz a két tünemény között, mindkettő egy és ugyanazon pillanatban egyszerre megy végbe. E rövid fejtegetésből is meggyőződhettünk Mallock tárna- dúsainak ürességéről s arról, hogy a tények vizsgálata a józan gondolkodót a szerzőével ellentétes következtetésre kényszerít, arra, hogy mig az ember él és fennmarad, az állat meghal, meghal mint a rózsa, hogy többé ki ne fakadjon, s hogy az emberi élet titka nem azonos — a malac életének tit- kával. * Rátérünk most azokra a támadásokra, melyekben az akarati szabadság részesül. E téren az apologetának szerepe könnyebb, mint mikor a lélek szellemiségét védi. Ott rejtett dologról van szó, mely az ész részéről sok szellemi erőt tété- lez fel, hogy hozzáférkőzzék az ember. Az akarat szabad- sága ellenben, lehetne mondani, közvetlen élmény, mely bár- mely támadásnak szilárdan ellenáll, melyről minden támadó nyíl megtörve visszapattan. Dr. Johnson a deterministák
