Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Irodalmi értesítő
432 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. szeretetet meg nem közelítj Vk ; az igazságot gyűlöljük, mert önszeretetünkbe és hiúságunkba ütközik. Félreértésekre adhatna okot a szerző azon véle- ménye, »hogy a Pascal ethikai pessimismusának eredeti és döntő impulsusai a keresztény vallás alaptanaiból és a keresztény bölcselet első nagy alkotásainak eszmeköréből, szóval a keresztény világnézet fundamentális elemeiből erednek«. A keresztény, a katholikus világnézet az optimiz- mus és a pessimismus összhangja : az emberi természet rosszra való hajlandóságának (in statu naturae lapsae) hangsúlyozása mellett a jóra való hajlandóságnak és képes- ségnek — az ethikai Indeterminismus : szabad akarat taná- nak elszánt védelme és öntudata világánál — örök emberi himnuszát zengi. Ezt pessimismusnak nevezni nem lehet. Jót tehetünk, de az örök életre érdemesek nem lehetünk Isten kegyelme nélkül. Természetfölötti cél természetfölötti eszközöket kíván. Miként szabadult ki gyötrődéseiből, fausti és hamleti gyötrelmeiből Pascal ? Mystikus, vallásos kedélye, örpk, kiirthatatlan szükségérzeténél fogva, lelke hazavágyódásá- nál, nostalgiájánál fogva ... az isteni kegyelem erejéből, mint ő maga írja. Megszabadulásának útja Medveczky sze- rint az élő hit, mely a lélek nemtudatos mélységeiből táp- lálkozik. Az ember elől elrejtőző Deus absconditas világában a logikai bizonyítás és cáfolás kárbaveszett munka. Itt van Pascal ismeretelméleti tévedése : az értelemnek kevésre becsülése : a Brunetiére-Bergson-i gondolat : a pozitivismus és a pragmatismus ignoramus־a. Erre már nem mutat rá a tudós szerző. Legfeljebb a pessziinismus tárgyalásánál az emberi értelem képtelenségében való meggyőződésre az idézett ideálok és ismeretelméleti alapelveket illetőleg, mit M. ismeretelméleti pessimismusnak nevez. En Pascal pessimismusát a jansenismus eredményének tartom és nem megfordítva. A hitet Pascal épúgy, mint Brunetiére inkább akarati ténykedésnek tartja. (»Les rai- sons [de erőire] ne sont pás d’ordre intellectuell, elles sont d’ordre moral.«) Ha a szív nem érzi Istent, az okoskodás
