Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ 417 szoros összefüggésben állottak, a kötet számos adata vonat- kozik a bártfai és Selmecbányái iskolákra; itt-ott a pa- dovai, wittenbergi, boroszlói és krakkói iskolázásról is meg- emlékszenek. Sőt családi leveleket, végrendeleteket és esküvői meghívókat találunk, amelyek vallási dolgokat, noha távolról, érintenek. A pápai követek és nunciusok jelentései, amelyek a »Nuntiaturberichten aus Deutschland« köteteiből merít- vék, sokkal jobban ismertetik meg a királyi udvar bizal- más embereit törekvéseikkel együtt, mint a hivatalos akták formaiságokba szorított adatai. A Magyarországra vonat- kozó részek egész terjedelmükben vannak belőlük közzétéve. A harmincas években azonban a vallási ellentétek nem élesedtek ki; maguk a hitújítók sem támadnak oly ádáz gyűlölettel a katholikus papok ellen, mint később, amikor a vallási viták lángja hazánkban fellobbant. Az anabaptistáknak azonban rövidre szabják maradásukat. Perényi Péter 1535-ben nem tűri meg őket Sárospatakon; Anna királyné pedig 1540-ben 81 anabaptistát gályarab- ságra vitet. Zwingli tanítása nálunk 1541-ig még csak egyesek, köztük Dévai Bíró Márton, lutheranizmusát in- gáttá meg. A kötetben foglalt események a hét évnek szó- morú képét rajzolják meg. A IV. kötetben közölt 525 oklevélből az 1542—1547. évek változatos és a hitújításra fontos története szövődik. A hit- újítás megakadályozására és az ősi vallási intézmények megtartására nagyon kevés gondot fordítanak. Az ország legfőbb hivatala ugyan katholikus kézbe kerül, amikor Perdinánd a súlyosan beteg Thurzó Elek helyébe 1542. decem- bér 30-ikán Várday Pál esztergomi érseket királyi hely- tartóvá nevezi ki, és a püspökök is a gondjaikra bízott egyház- megye plébániáival és papjaik védelmével törődni kezdenek ; mégis a legtöbb egyházmegye rettenetesen szenved püspök, papok és tanítók hiányában. Az adólajstromok a régi vallás- nak adóval is sanyargatott, fogyatkozó és ingadozó elül- járóira halvány sugarat vetnek. Esztergom, Kalocsa, Vác és Pécs 1543-ban teljesen Hittudományi Folyóirat. 1911. 27
