Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
H. Gy.: Schopenhauer akaratbölcselete
368 H. GY. szerűség minden térbeli egymásra következésnek elenged- hetetlen törvénye, mert »minden változás csak azáltal állhat elő, hogy egy másik törvényszerű változás megelőzte, miből szükségszerűen áll elő. E szükségszerűség az oksági viszony«.1 Az oksági elv minden lehető tapasztalatra a priori érvényes. Schopenhauer tehát csak szükségszerű változásokat ismer. Ennyiben megegyezik Kanttal. De különbözik tőle azáltal, hogy míg Kant az észt kivette az oksági viszonyból, addig ő az észt, mint az agy funkcióját, tehát tüneményt, besorozta a világfolyamat szükségszerű láncolatába. A moti- váció is csak a természeti oksor egy faja: az értelmen áthaladó okság. Ezért az értelemtől minden szabadságot megtagad. Az oksági elv ezen felfogásából következik, hogy akarat- szabadságról, vagyis cselekvéseink szabad választásáról szó sem lehet. »Mihelyt — mondja — valamit egy adott ok következményének fogok fel, azonnal szükségszerűnek látom, mert minden ok kényszerítő s így valamely elhatározó ok hiánya egyenlő a szükségszerűség hiányával. A szükség- szerűség ellentéte a véletlen s így a szabadságot, minthogy ismertető jegye a véletlen, vagyis a szükségszerű távolléte, minden októl függetlennek kell mondanunk és az abszolút véletlen szerint meghatároznunk.«1 2 Minden tünemény tehát a világfolyamat szükségszerű- ségének egy-egy láncszeme s így az ember is mint tünemény, mint a tapasztalatnak tér- és időbeli tárgya alá van vetve az okság e mechanikus folytonosságának, melyben »minden az összefüggés oly szigorúságával történik, mint mikor tisz- tán mechanikai okok bonyolult kapcsolatban hatnak egy- másra és a kiszámított eredmény csalhatatlanul bekövet- kezik«.3 Ebből következik, hogy az akarat szabadsága okozatot jelentene ok nélkül, olyasvalamit, ami maga mást meg- határoz, anélkül, hogy valamitől függne; ami kényszer, tehát 1 Uber den Satz vom Grunde. L. Geyser »Naturerkenntnis und Kausalgesetz«, Münster. 1906. 360. 2 Az akarat szabadságáról. 11. ο. 3 I. m. 44. ο.
