Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL. 347 tömegű hélium-ionoké. E módszerekkel sikerült megállapí- tani a cm3-ben foglalt molekulák számát és ezen alapon kiszá- mítani méreteiket is. Az eredmények meglepően jól össze- vágnak különféle más módokon és alapon tett számítási ered- ményekkel.1 Ezen különféle módokon elért eredmények egybevágósága alkalmasint az utolsó kétséget is eloszlatja aziránt, hogy azon utak, melyeken az atomelmélet jár, nemcsak a tudósoknak, hanem magának a természetnek is útja.1 2 3 Minthogy a radio- aktiv anyagok és változataik mind bocsátanak ki cc-suga- rakat,3 szabad azt mondani, hogy a hélium odatartozik a radioaktív elemek alkotó elemei közé, sőt amennyiben a radioaktivitás egyetemes jelenség, magának az anyagnak alkotóelemei közé. A második jelenségcsoport kitágítja azokat a távlatokat, melyeket a héliumképződés nyit. A radioaktiv elemek ugyanis, az urán, aktinium, rádium vegyi tekintetben és a színkép- elemzés tanúsága szerint vegytani értelemben vett elemek ; sikerült meghatározni atomsúlyaikat és azokkal jól bele- illenek az elemeknek alább ismertetésre kerülő szakaszos rendszerébe. Már most kétségtelen, hogy mindből válik el hélium, mely a maga részéről szintén jól körülírt kémiai elem. Ezen ténymegállapítás adja nyitját egy jelenségnek, mely a radioaktív jelenségek megismerésének kezdő korában nagy 1 Piánk elméleti úton úgy találta, hogy egy hidrogén-mole- kula 3,2.1ο1'2־־ g, egy hélium-atom 6,8.10—24 </(egy atom félannyi); egy grammmolekulában ( = annyi gramm, amennyi az illető anyagnak molekulasúlya) van 6 , 175 . 1023 molekula (Meyer szerint 6,4. 1023). Elemek gázaiban a molekula átmérője Exner számításai szerint 9—12.10~9 cm, ami a viola sugarak hullámhosszának 2000-edrésze. — Hogy milyen méretekről van itt szó, jól szemlélteti Dressel (Lehrb. d. Physik 3 174) : ha két gramm hidrogént zárt edényben tartunk, melyből másodpercenkint 1 millió molekula lép ki, 20000 millió esztendeig tart, míg mind ott hagyja az üres tért. 2 Physikalische Zeitschrift 10 (1909) 771. 3 Righi, Die moderne Theorie etc. 181. lapján közölt táblázat szerint épen csak Ra E (a rádiumnak egy átváltozás! terméke) nem.
