Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL. 34» A mi szempontunkból figyelemre méltó még, hogy a negatív elektronok a természetben mindenütt el vannak terjedve ; jóformán nincs fizikai és kémiai jelenség, hol ne találkoznánk velük. így a rövid fénysugarak behatá- sara bármely fém és szigetelő bocsát ki katódsugarakat, továbbá a radioaktiv anyagok, melyek mindenfelé el vannak terjedve, állandóan bocsátanak ki maguktól, külső behatás nélkül is elektronokat, a levegőben állandóan vannak elektro- nők. S bármi módon jönnek létre, bármilyen forrásból erednek, bármilyen anyagú a katód, bármilyen gáz van a vákuum- csőben, a negativ elektron természete mindig ugyanaz. Úgy tűnik föl, mintha az elektronok odatartoznának minden anyag elemi alkotó részei közé. A pozitív elektronról eleddig nem lehetett megállapítani, hogy miként a negatív, szabad állapotban is előfordul. A vákuum-csőben a katódsugarak keletkezésekor az anód is bocsát ki jellegzetes sugarakat, a Goldsteintől 1886-ban fölfedezett csősugarakat vagy anód- sugarakat, melyekhez teljesen hasonlókat találunk radio- aktív anyagok sugárzásaiban is. Mérések azonban eddig ezeknek alkotóelemeit mindig ionoknak mutatják, vagyis elektronhordozó molekuláknak. — Az elektronok szabad létezésének kimutatása egészen új eszméket sugallt az anyag elemi szerkezetét illetőleg, s első tekintetre észkápráztató kilátásokat nyit, melyek különösen a radioaktivitás jelenségeiből nyernek tápot. E jelenségek tanulmányozása ma már eléggé megbízható eredményekre vezetett ahhoz, hogy ismertessük azon elemeit, melyek az anyag mivoltáról közelebbi felvilágosítást ad- hatnak. 1896-ban Bequerel a röntgensugarak fölfedezésétől ősz- tönözve kutatott anyagok után, melyek ilyen sugarakat magukból kibocsátanak ; és az urkn(U)-ércekben észlelt is olyan sugárzást, mely a fény számára áthatolhatatlan testen keresztül is hat az érzékeny lemezre és a levegőt ionizálja. Kitűnt, hogy ez a sugárzás az uránnak egy kémiofizikai tulajdonsága. Nemsokára ugyanilyen sugárzó radioaktiv elemnek bizonyult a thórium (Th) és aktinium (Ac). Haté
