Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról

AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL.

341

szerint ez annyit jelent, hogy egy g H ennyi elektromosságot hordoz. Ismételt megfigyelések bizonyossá tették, hogy egy g anyag sohasem hordoz ennél nagyobb elektromos mennyiséget. E mennyiséget nemde, úgy kapjuk meg, ha az elbontásnál használt elektromos mennyiséget, e-t elosztjuk az elbontásnál nyert anyagmennyiséggel, m-el,

β

s a tapasztalatot úgyis fejezhetjük ki, hogy — sohasem nagyobb 9654-nél, vagy kerekszámban 104-nél. —

A minket érdeklő további adat az, hogy a legkisebb elektromos mennyiség, az elektron ion nélkül, szabadon is előfordulhat; vagyis az elektrolizises törvényekre támasz- kodó föltevés, mely az elektromosságnak atomos szerkezetet tulajdonít, megfelel a valóságnak. Hogy szabad elek- tronok is lehetségesek, legalább átmenetileg, azt Nernst1 merőben kémiai megfontolással ■is már igen valószínűvé teszi. Egyenesen azonban először a katódsugarak jelen- sége igazolta. A katódsugarak az erősen hígított gázokat tartalmazó Hittorf-, Geissler-, Crookes-féle csövekben mutat- koznak, ha e csövek elektródjait erős intenzitású elektro- mos áramba kapcsoljuk, és a gáznyomást 0,01 mm-re és még lejebb csökkentjük. Ez esetben a katódtól annak fölü- letére merőlegesen láthatatlan sugarak indulnak ki; jelen- létüket a cső ellenkező falazatán mutatkozó élénk zöldes fluoreszkálás árulja el, mely megszűnik, ha a katód elé akadék kerül.

E sugarak mivoltát illetőleg már most főként J. J. Thomson beható munkálatai alapján kiderült, hogy egy erős mágnessark behatása alatt egészen úgy viselkednek, mint a negativ áramló elektromosság. Hogy csakugyan az, azt Perrin egyenesen is kimutatta. A kutatók általában föltételezték, hogy ezen áramot elektromosságot hordozó parányok alkotják. Már most a mágneses mező behatásámágneses egysége: akkora elektromos mennyiség, amekkora szűk- séges 0 , 000 093 3 g víz elbontásához.

1 Theoretische Chemie 5393.