Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Vámosy Mihály: A bárbaj és a becsület
A PÁRBAJ ÉS A BECSÜLET. 327 Mert két egyén között felmerült becsületbeli sérelem egyezségi alapon az állami jogszolgáltatás mellőzésével csak oly módon intézhető el, hogy ez elintézés a büntetőjog- rendbe ne ütközzék ; tehát a bocsánatkéréssel való elinté- zés, a bocsánatkérésnek erélyes kikövetelése, a sértés elinté- zésének esetleges társadalmi areopagra ruházása ; mind ez lehet önbíráskodás, vagy helyesebb jogi meghatározása szerint: önsegély. Azonban ki volna elég merész azt állítani, hogy joga van bármely párbajképes egyénnek a rajta esett sérelem- ért való elégtételkeresés dolgában másnak életére törni, testi épségét súlyosan veszélyeztetni vagy épen megölni ? Ki lenne elég merész azt állítani, «hogy minden positiv, minden isteni jogrend ellenére jogom van lelőni, leszúrni, örökre nyomorékká tenni embertársamat ? Ki merészelné azt állítani, hogy életemet jogom van odadobni egy társa- dalmi chimerának, árvává tenni egy családot ; lételemeiben megtámadni az állam és társadalom ős alkotóelemeit, midőn a családfőt, a polgárt, az álladalom, társadalom egy tévé- kény tagját kiirtani törekszem, vagy ki is irtom ? Erre a kérdésre mind a jog, mind az igazság, mind a logika szava szerint csak egyetlen felelet adható. Térjünk vissza a józan értelem, az egyedüli helyes felfogás szavához ! A lélek félreérthetetlen szavához ! A párviadal nem önbíráskodás, a párviadal az isteni és positiv jogrend elleni durva támadás ; bűncselekmény az állam törvényei, bűncselekmény a lélek törvényei ellen. A párbaj hívei még egy kiemelkedő általános érvet szoktak felhozni a párbaj létjogosultsága mellett, t. i. a társadalmi kényszert, mely kényszer két szempontból jöhet figyelembe, és pedig egyfelől mint a párviadalra indító ok, másfelől mint megsértett becsületünknek a társadalom előtt való helyreállítására irányzott törekvés. Miben áll tehát a társadalmi kényszer ? A kényszer általán nem más, mint a kényszerített egyénnek bizonyos cselekvésre való reábírása, erőszakolása oly okok által, melyek a kényszerítettnél az akarati elhatározást kizárják ; mely
