Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Martin Aurél: Salamon ódáinak vallástörténeti jelentősége
szóló részletét Krisztusról értelmezzük, a következő részben fellép az egyház. Felemelkedett azonban egy tökéletes szűz, aki prédikált, hívott és szólott : Ti emberek fiai, forduljatok meg, leányok jöjjetek, hagyjátok el a pusztulás útjait és jöjjetek közelebb hozzám, körötökbe akarok lépni s kivezetni titeket a romlásból. Bölcsekké akarlak titeket tenni az igazság útjain, ne vesszetek és ne pusztuljatok el. Hall- gassatok meg engem s engedjétek magatokat megváltani, mert én az Isten kegyelmét hirdetem köztetek, megváltástok az én kezem által leszen és üdvözülni fogtok. Bírátok vagyok, s azoknak, kik engem magukra öltenek, ne történjék semmi- féle igaztalanság, hanem övék legyen az új, elmulhatatlan világ. Választottjaim bennem élnek, útjaimat kinyilvánítom azoknak, akik engem keresnek, bizalmat keltek bennük nevem iránt. Hallelujah. — Ha ezen óda keresztény eredetét elismerjük, akkor értelmére egyszeriben világosság derül, ellenkező esetben kénytelenek vagyunk Harnackkal értei- metlen koholmánynak tartani. Hasonlókép vagyunk még egynéhány ódával, egy jó részükről pedig Harnack is elismeri, hogy közömbös tartalmuk miatt lehetnek zsidó eredetűek ép úgy, mint keresztények. Semmikép sem állja meg tehát helyét Harnack második tétele, hogy a 41 óda közül csak két keresztény eredetű van. Jóval több van, melyre nem süthetjük rá a zsidó eredet bélyegét. Nem nyugszik biztosabb alapokon Harnack harmadik tétele sem, hogy az egyes ódákban a kifejezetten keresztény részletek későbbi betoldások. Emellett szólana az a körül- mény, hogy a keresztény részek megszakítják az óda gondolat- menetét s nem illenek bele a szövegbe. Az ódákban eredetileg az Isten vagy maga a zsoltáros beszél, a keresztény inter- polator pedig egyszerre csak Krisztust lépteti fel beszélő személynek. Pedig ezekkel az állítólag interpolált ódákkal is legtöbb esetben úgy vagyunk, hogy elfogadható értelmet csak úgy magyarázhatunk ki belőlük, ha keresztény erede- tűket feltételezzük. Igaz ugyan, hogy a bennük kifejezett tanítás különösen Jézus személyéről nem az egyház tiszta tanítása, hanem gnosztikus színezetű felfogás. Ezt tapasz10 SALAMON ÓDÁINAK VALLÁSTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE. 305 Hittudományi Folyóirat. 1911.
