Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Martin Aurél: Salamon ódáinak vallástörténeti jelentősége
302 DR. MARTIN AURÉL. logia hatása alatt állott. Harnack ellenben az ódák theolo- giáját tartja régibbnek, s ez a theologia szolgált alapul kap- csolatban a szinoptikusok tanításával Jézusról a János-féle kereszténység kialakítására. Harnack Salamon ódáiból azt a tanulságot szerzi, hogy a világosság, igazság, Ige, élővíz misztikus fogalmai már megvoltak a kereszténység előtt. Az ódák jelei és emlékei annak, hogy a Jézus korabeli zsidó- ságnál létezett a misztikusoknak oly köre, amely azon vallá- sós átélésekben és eszmékben élt, amelyek azután alapjául szolgáltak János theologiájának. Ez a theologia egész rész- letekig elő volt már készítve az ódákban. Az ódák misztikus theologiájának ezen szövedékébe állította be János Krisztust, vagyis helyesebben szólva azt tanította, hogy Krisztust kell ezen theologiai komplexum megszemélyesítőjének és egyedüli forrásának tekintenünk. János evangélista irataiban Krisztus lett az igazság, a világosság. Krisztus lett az élet, az Ige, s ő adja az élet vizét. János a szinoptikus evangéliu- mokban ismertetett Krisztust egybeolvasztotta Salamon ódáinak misztikus szemlélődésével a világosságról, igazság- ról, életről és Igéről. Már Salamon ódái tartalmazzák a János- féle theologiának minden lényeges alkotó elemét vallásos hangszinezetével egyetemben. János evangélista művének lényege nem más, mint az, hogy az ódákban kifejezésre jutó misztikus theologiát és szemlélődést kapcsolatba hozta Jézus személyével és a magasztosságnak emelkedettebb fokára emelte. Amit a negyedik evangélium jellegéről már Loisy tanított, lényegében ugyanazt ismétli meg most Harnack, csakhogy tudományos alapot talál, mikor rámutat a késő zsidó misztikára, melynek emlékei Salamon ódái s amelyet János evangélista átvitt Krisztus személyére s jórészben Jézus ajkára adott. Loisy állította fel az egyháztól a Lamenta- bili dekrétumban tévesnek bélyegzett tételt, hogy a negyedik evangélium az első keresztény század végén élő nagy kérész- tény theologus misztikus szemlélődését tartalmazza Krisztus személyéről, életéről és művéről. Harnack ezt a tételt oda módosítja, hogy ez a misztikus szemlélődés nem is keresztény eredetű, hanem zsidó, mert megvan a zsidó ódákban, s csak
