Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 261 kimondott programmja alapján kellett volna az egész magyar közoktatásügyet a Ratio educationis alapján a maga égé- szében (elemi, közép-, főiskolák), a modern pedagógia, a kulturjavak értékesítésével szilárd alapokra fektetni és a nemzeti fejlődést ezeken a szilárd alapokon biztosítani. Kármán ismeri a történelmi fejlődést ; munkájának fő jellem- vonása a történelmi fejlődés figyelembevétele, ismeri a modern pedagógia vívmányait is, sokat is tett életében a magyar középiskolák fejlődésének előmozdítására, de sokszor azt a benyomást kelti bennem, hogy a magyar nemzeti élet belső szellemi világát nem egészen ismeri, nem egészen érti meg. Amit a vallástan és az erkölcstan szétválasztására mond, az szerintem ebben bírja alapját. A magyar szellemi élet belső világával a valláserkölcsi és a nemzeti nevelés egyez meg, mely kettőnek szoros egységben kell maradni, hogy igaz magyarokat és nem világpolgárokat neveljünk az iskolában. Ha már az elemi iskolában fontos ez, sokkal fon- tosabb a középiskolákban, mely a vezető Magyarország polgárait neveli. Tantervben és módszeres utasításokban ennek kell kidomborodni, hogy egészséges, erős, bátor vezető értelmiséget neveljünk. Magyarország belső szellemi világá- bán ennek kell a jövőben uralomra jutni, ha életünket és fejlődésünket biztosítani akarjuk. A jelek arra vallanak, hogy Magyarországra ismét történelmi hivatás vár ; vala- mikor Kelet ellen volt a török hódítások korában Európá- nak védőbástyája, a közel jövőben Nyugat ellen kell ugyan- erre a szerepre vállalkozni, hogy a keresztény szellemet, a keresztény világnézetet, a keresztény tudományt és művé- szetet Nyugat romboló és fölforgató eszméivel szemben meg- védelmezze. Erre kellene a középiskolákban az ifjúságot nevelni ; erről mondom azt, hogy a magyar nemzeti életnek ezt a belső szellemi életét Kármán nem ismeri. Sokról más- kép ír, ha ez nem hiányzik nála ; máskép is cselekszik. Munkájának utolsó része : »A tanárképzés és az egye- temi oktatás«. A külföldi : német, francia, angol egyetemek életét és működését ismerteti, előadja közben az ő kivánsá- gait és törekvéseit ; a tanárképzésről szóló részben pedig a
