Hittudományi Folyóirat 22. (1911)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

VEGYESEK.

229

kenységét magán fogja tapasztalni s mintegy ízlelni, miáltal jelentősen meg fog erősödni hitében.«1

Védőnknek és püspök-atyánknak, az Akadémia tagja- nak és kiváló bölcselkedőnknek, értekezésénél természet- szerűleg kissé tovább időztem mint az alelnöki jelentésben rendesen szokás. Most már vissza kell térnem a szokásos arányokhoz, de mindjárt ki kell jelentenem, hogy a fel- olvasott dolgozatok általában igen tartalmasak, érdekesek és időszerűek voltak s csak a rendelkezésemre álló idő rövid- sége miatt vonultatom el azokat Önök előtt gyors egymás- utánban.

A természetbölcselet teréről hárman vették tárgyukat : dr. Schütz Antal Az anyag mivoltáról értekezett, a tér- mészettudományok mai eredményeinek birtokában, a külön- böző elméleteket mélyreható bírálatban részesítve, hogy megállapítsa a maga felfogását, mely szerint az anyag és dinamidoknak meghatározott mennyisége.

Az élettelen anyag után jött az élő. Ugyanis Hajós Szaniszló Az élettan alapkérdései címen betekintést nyújtott az élet mivoltára irányult újabb kutatásokba és elméle- tekbe; vitatta az életelvet, mert, mint kimutatta, merő mecchanika az életjelenségeket meg nem magyarázza.

Az érzékelhető lények létráján még felebb szállt Pinzger Ferenc, ki A mimicry tudományos értéke cím alatt főkép a színutánzással foglalkozott s számtalan példa megvizsgá- lása útján megállapította azt a felfogását, hogy a mimicry belső irányító elv, entelecheia nélkül meg nem magyarázható.

Lélektani és egyúttal hittudományi volt dr. Wieder- mann Károly értekezése : Az akarat szerepe az isteni hitben. Igyekezett kimutatni, hogy az a szerep és elhelyezés, melyet a szokásos elemzés a hivésben az akaratnak j uttat, lélek- tanilag fenn nem tartható, mert a hit szabadságát meg nem magyarázza. Ö azt tartja, hogy a hit lényegileg nem csupán értelmi tény, hanem akarati tett is.

Az erkölcstan és jogtudomány terén mozogtak Vámosy

1 Glauben und Wissen, Herder, 1903. 120. old.