Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Velics László S. J.: A szép különféle fokozatairól
vágyódóképességünk (facultas appetitiva s. appetitus) kielégítését s közvetve mozgóképességünk közreműködését is vonja maga után. Ám bármennyire igaz és az öntudatnak megfelelő is -amit mondottunk, mégis ezzel a szépnek csak legalsó fokát hoztuk szóba, olyannyira legalsó fokát, liogy a régi görög bölcsek egyik legkiemelkedőbb alakja Aristoteles a szépnek ezt a meghatározását : ro καλόν το δι οψεως íj το δι ακοής ηδύ pulchrum est dulce quos per visum vel auditum efficitur egyszerűen visszautasítja. (Aristotelis Opera. Bero- lini, Reimer 1831. Topica VI. Cap. 7. p. 146. a.) Oly mélyen Átlátta a nagy filozófus a pusztán érzéki tetszés hiányos, még nagyon is alacsony voltát. II. A külső érzékek, t. i. a szem és a fül által nyert képeket egy belső érzéki képesség, egy csodaszerűen bérén- dezett reservoir, fogadja magába s őrzi meg későbbre ; ezt -a képességet emlékező tehetségnek (memoria) nevezzük. E képesség azonban nemcsak megőrzi a nyert benyomásokat , hanem, mint egy bámulatos kaleidoszkóp, ezer és ezer vál- tozatban kombinálhatja, komponálhatja azokat. E szem- pontból a belső érzéket fantáziának, képzelőtehetségnek nevezzük. S azért mondjuk, hogy akinek fantáziája nincs, aki komponálni nem tud, az se költő, se festő, se semmiféle művész ne legyen. Kérdjük most, a szépnek mily foka felel meg a fantá- ziának ? A művészetben a fantáziának megfelel amit kom- pozíciónak nevezünk, nem egyes színek és alakok, se nem egyes hangok, hanem az alakoknak és színeknek csoporto- sítása, a hangoknak összefoglalása és harmonizálása. Mily megkapó p. o. Raffael Madonna di San Sisto képén a kom- pozíció, ahol az ismert alakok piramidális csoportosításban tárulnak fel előttünk. A kettős kontrafélkörnek nevezett kompozíciót látjuk Raffael Disputáján, a symmetrikus cső- portosítást Raffael bolognai Sz. Caeciliáján stb. Ide tartóz- nak a természetben p. o. a szebbnél-szebb virágcsokrok, virág- és facsoportozatok, távlati képek, a fények és árnyak játszi kontrasztjai stb. 154 VELICS LÁSZLÓ S. J.