Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
120 DR. SCHÜTZ ÁSTÁL. E nehézség, melyet az ember hajlandó kicsinyein! addig, míg a közönséges látszatból ki nem emelkedik, mert addig magától értetődőnek találja azt, amit megszokott r nem magában a változásban van. Hiszen a változás mint tudatjelenség közvetetlen élmény; s ebben épúgy nem lehet ellenmondás, mint abban, hogy én vagyok, eszem, beszélek, gondolkodom. A nehézség és látszó ellenmondás akkor támad, mikor az ember hozzáfog a változás értelmi földolgozásához, mozzanatainak rögzítéséhez. Az emberi értelem ugyanis nem tudja közvetlenül megfogni a konkrét egyedi valót — ebben mindenkor érzékeire van utalva; keresi tehát az elvontat, általánost — das vertraute Gesetz in des Zufalls grausenden Wundern, den ruhenden Pol in der Erscheinungen Flucht. Midőn már azt az értelem meg akarja fogni a változások folyamában is az állandó valót, mindenesetre antinómiát állít magának : a változót oly komplexumnak vallja, mely azonos is, más is. Ám ellenmondásba csak akkor keverednék, ha ugyanazt az alanyt vallaná egyszer azonosnak, máskor nem-azonosnak. Az antinómiát Aristoteles óta úgy kerülik el, kik a változást metafizikai problémának tekintik, hogy reális különbséget állapítanak meg a változás során a maradandó és a mássá váló elem között. Más lehetőség nincs is. Hisz a változás mint tudattény adva van Herbart dacára is, s benne adva van az a másik tudattény, hogy minden változás mint folyamat jelen meg előttünk, melyben bizonyos elemek állandóan azonosak, mások nem azonosak. Tehát nem ellen- mondást kell itt keresni, hanem a tapasztalat gondos elem- zése útján megállapítani, mi az az állandó, ami egy, és mi az a nem-állandó, ami más ? Tényleg így kerülték el az anti- nomiát még azok is, akik a változás tudatkívüli valóságát tagadták ; csakhogy ők az állandót a változatlan s az ész- nek hozzáférhetetlen Dingansich-ben találták, a változót pedig kizárólag az ismerő alanyban. Ha az elme a változások hullámzásából állandót akar kiragadni, mindenekelőtt a törvényszerűségen akad meg. Mert mik a természeti törvények ? Minőségi és mennyiségi
