Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
104 DR. XOTTER ANTAL. De vájjon egyházi törvény vagy egyházi dispensatio által a most ismertetettnél tovább terjedő enyhítés is tehető-e ? Névleg lehetséges-e, hogy egyházi törvény vagy dispensatio megengedje akár az ünnepélyes, akár az egyszerű fogadal- makat tett szerzetesnek, hogy akkép legyen valamely dolog fölött, tulajdon- vagy egyéb joga, vagy legyen kötelmi joga, hogy e jog tekintetében szabadságában álljon önállóan is ren- delkezni ? A feleletnek nézetem szerint a következőnek kell lennie : Ha csak azt nézzük, hogy az evangéliumi tanácsok a szerzetesség által valamely minimális fokban követtessenek, akkor a szegénység evangéliumi tanácsa követhető a puszta gazdasági szegénység alakjában is, és nem szükséges az úgy- nevezett jogi szegénységet megvalósítani, mely utóbbinál legalább is a vagyoni jogok fölött való önálló rendelkezés jogá- nak megengedettsége hiányzik. Az egyházi törvény vagy dis- pensatio — 11a csak az evangéliumi tanácsok bármeh7 módon való követését tekintjük a szerzetesség céljának — megenged- hetné, hogy valamely szerzetben csak gazdasági és nem jogi szegénység uralkodjék, úgy hogy az egyes szerzetes, anélkül hogy szerzetesi jellegéből kivetkőznék, kivételesen gazdasági s nem jogi szegénységben éljen. Azonban ha arra nézünk, hogy a szerzetesség nem bármilyen módon, hanem a jogi szegénység alakjában kívánja megvalósítani a szegénység evangéliumi tanácsát s hogy ez a módja a megvalósításnak a szerzetesség lényegéhez tartozik, mely nélkül szó lehet ugyan a szegénység evangéliumi tanácsáról, de nem a szerzetesi szegénységről: akkor az egyházi törvény vagy az egyházi dispensatio nem változtathatja át a szerze- tesek jogi szegénységét puszta gazdasági szegénységgé s nem adhat nekik szabad rendelkezési jogot vagyoni jogok tekin- tétében. A pápa megteheti azt, hog}7 egy szerzetet kivet- kőztet szerzetesi jellegéből és a szerzetesi szegénységre nem kötelezett egyházi intézetté (institutum), vagyis congregatio saecularis-sá alakítja át. Megteheti még azt is, hogy az ilyen nem-szerzetnek megadja a szerzetek jogi kiváltságait. De azt nem teheti meg, hogy az efféle intézet ilyen állapotban valóságban szerzet legyen. Egészen úgy, mint ahogy a pápa
