Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Irodalmi értesítő
növendéknek szüksége van az egyházjog tudományának óriási anyagából. Mellőzi az elméleti fejtegetéseket, melyekre legfölebb utal. Mellőzi természetesen a partikuláris jogot is, melyet az egész világnak szánt tankönyvben természetesen nem is lehet feldolgozni. És — amit leginkább kell fölemlí- tenünk — mellőzi mindazt, amit a hittudományi tanfolyamon más szaktárgyak keretében szoktak tárgyalni ; jelesül ki- hagyja a tárgyalásból a szentségekről, az istentiszteletről, szent időkről s szent cselekményekről szóló joganyagot, aminek legérezhetőbb következménye az, hogy Prümmer könyvében a házasságjogot nem találjuk. Nem ad továbbá sem egyházi perjogot, sem egyházi büntetőjogot. A perjogot azért mellőzi, mert a decretalisok peres eljárása ma úgyszól- ván sehol sincs alkalmazásban, amennyiben a házassági, szerzetesi és egyéb egyházi civilis perekre nézve különleges eljárás létezik, a papok fegyelmi és büntető ügyeiben az el- járást a Congregatio Epporum et Regularium 1880 június 11-iki instrukciója szabályozza, a világi bűnügyeket pedig manapság nem szokták az egyházi bíróságok tárgyalni. Egyházi per jog helyett az első kötet függeléke gyanánt közli a Congregatio Epporum et Regularium most említett in- strukciójának szövegét, melyet magyarázattal kísér. Második függelék gyanánt szerepel egy »Modus practicus tractandi res in Curia Romana«, amely igen haszna vehe tő. Az egyházi büntetőjogot azért mellőzi szerző, mert ezt az erkölcsi hit- tudomány körében tárgyalják. Az egy ház jog anyagának egy jó részét ekkép az erkölcsi hittudománynak engedve át, Prümmer csak a hittudományi tanítás tényleges módjával akar számolni, anélkül, hogy ő maga azt vallaná, hogy ezek az anyagok csakugyan nem tartoznak az egyházjoghoz. Pusztán a papképzés gyakorlati célját szolgálván, szer- zőnk a tárgyalt anyag felosztásában is egyedül gyakorlatias- ságra s nem elméletileg helyes rendszerre törekedett. A fel- osztásnál alapul vette az Institutio rendszerét : de personis, de rebus, de actionibus ; azonban az utóbbit, mint említet- tiik, az első kötet két függeléke helyettesíti. Tehát csakis az egyházi személyeket és egyházi dolgokat tárgyalja, még 862 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
