Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Székely István: A tudomány hatása az életre
840 VEGYESEK. létre a francia forradalmat; a materialismus néhány évtized alatt megszülte a forradalmi socialismust. Ma már egy-két évtized elég arra, hogy ami elmélet, bölcselkedés volt, amit a naiv optimisták és a rövidlátó hatalmasságok mint a pro- fessorok hóbortját kinevettek, a közvéleménybe és az életbe átmenjen. Ami tehát korunkban a tudomány tanítása vagy tévedése, az hacsak maga a tudomány meg nem dönti, rövid idő múlva megjelenik az emberek erkölcseiben, a társadalom- bán, politikában és intézményekben. Szóval aki tudni akarja, milyen lesz a jövő, nézzen be a mai tudomány tükrébe, ott látja annak előképét. S mit tanítanak a tudományok ma ? A modern philo- sophia alapja a kantianismus és az agnosticismus, melyek minden érzékfeletti dolgot, minden metaphysikát tagad- nak, magát az Isten és lélek létét legalább is bizonvta- lanná teszik ; továbbá a relativismus, mely minden igaz- ságot csak viszonylagosnak, ideiglenesnek, még az erkölcs és jog alapfogalmait is változóknak mondja. Az anyagelvi természetbölcselet és lélektan szerint nincs más, mint anyag és mozgás, szabadakarat és felelősség nincs, halhatatlan lélek sincs. A természettudománynak nem annyira búvárai, mint lármás vigécei örök világról, örök fejlődésről beszélnek, a darwinisták az embert is a véletlen fejlődés művének, az állat és majom származékának hirdetik. Már a keresztény erkölcstant is megtámadják, melyet eddig legalább méltányoltak ; az élet egyetlen céljává teszik az élvezetet ; az erkölcsöt együgyüségnek gúnyolják, a bűn jogát, a test felszabadítását védik, a családot elavult intéz- ménynek tartják. A jogtudósok nagy része tagadja a tér- mészetjogot, az észbe és szívbe írott, a világ rendjében meg- valósított absolut érvényű, változhatatlan jogelveket, me- lyek minden positiv törvényhozás alapjai. A szabadság, egyenlőség, népfelség elveit sok állambölcselő annyira túl- hajtja, hogy annak logikai következménye minden tekintély és rend elvetése. A vallástörténet újabb kutatói azt vitatják, hogy a kereszténység a zsidó és görög szellem keveredéséből, babyloni, egyptomi és perzsa hitregékből, a zsidó nagyzás
