Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 835 A másik az, hogy jó volna, ha a szerző úr foglalkozott volna azzal a kérdéssel, ami okvetetlenül felmerül az ״olvasóban : hogy t. i. egyrészt mondta, hogy ami mozog, azt más moz- gatja, de azt is mondta, hogy az élőlény önmagát mozgatja, hát akkor van, ami önmagát mozgatja ? Tudom, hogy itt megint részletezni lehet, de mégis azt hiszem, hogy ezzel az ellentmondással foglalkoznia kellett volna. Legyen szabad arra kérnem a szerző urat, hogy maradjon meg abban a felfo- gásban az energia és erő megkülönböztetését illetőleg, ami a physikában használatos. Mészáros János : Nagyjában én is megegyezem a fel- olvasó úrral, abban is, hogy az élet meghatározása ma még lehetetlen. Jobb szerettem volna, ha az élet jelenségek két főműködését jobban részletezte volna. Vannak ezeknél physico-chemiai hatások, amelyeket a ehemikus is előidézhet laboratóriumában, de máskép mint az élőlény. De pl. a fér- mentum működését nem tudjuk az élőben megmagyarázni physico-chemiai törvényekkel s azért szükséges felvennünk bizonyos princípiumot, amely az élet jelenségeket csak irá- nyitja, de nem állítja elő. Azután azt mondotta, hogy az anyag tehetetlen, de az élőlény is az bizonyos állapotban. Ha valamely infusorium nincs oly milieuben, amely az ő működését kiváltja, akkor az is tehetetlen. Dr. Kiss János : Miután említést tettek arról, vájjon az életet meg lehet-e határozni, bátorkodom annak a véle- ményemnek kifejezést adni, hogy az életet meghatározhatjuk. Az iskola szerint az élet benmaradó cselekvés, amely az alanyt tökéletesíti. Az egész szervetlen világ jellemzője ·az átmenő cselekvés ; magában minden egyes anyagi rész tehe- tetlen, marad úgy, amint volt s csak kívülről nyerhet valami behatást. Ellenben az élőnek jellegzó je az, hogy egy teljes egészet képez, minden működése arra irányul, hogy ez az egész vagy megmaradjon, vagy kifejlődjék és hogy utódokat hagyjon. Az élő önmagát tökéletesíti s e cselekvése külön- bözik az élettelen világ minden cselekvésétől, úgy hogy, ha a szerves lényeket összehasonlítjuk a szervetlen világ óriási tömegével, úgy tűnik fel, mintha itt a világ folyamata 54*
