Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
dúlni a gondolattól, hogy Madáchnak kezébe kellett kerülnie egy ily munkának. Hisz pl. Hénoh apocalypsisában egész családok mint állatok szerepelnek. Vagy a Baruh-apocalypsis- bán a nagy felhő-vízió, amely felhőből 12 eső esik s min- egyik eső egy olyas jelenet, mint amely Madáchnál szerepel. Goethe Faustja is ide tartozik, bár kevésbbé. Madách a világirodalom legszebb apocalypsisét építette föl. Itt mel- lékes. hogy a dolog megtörténhetett-e, hanem fődolog a történetfilozofia, ami benne van. S ha így fogjuk fel a dolgot, akkor azok a theologiai kérdések föl sem merülnek. Azután a pessimismust többféle értelemben foghatjuk fel. Lehet a mü pessimista oly értelemben, hogy a történelem- bői kiválasztja a sötét képeket; ezek lehetnek igazak, de az által, hogy mellőlük elvontam a világosabb képeket, már ámítást követtem el. Továbbá, igaz, hogy előbb is fordulnak elő olyan biztatások, a 15-ik szín előtt is, de azok inkább csak negativek, nézzük a jövőt, hátha az jobb lesz. Madách fölteszi a nagy kérdést az emberi élet céljáról ; s amíg Goethe, — aki nem volt vallásosabb, mint Madách — hitetlen meg- győződése ellenére átteszi e kérdés megoldását a túlvilágra, Madách ezt nem teszi. A felolvasó : Dudek úr megjegyzésére azt akarom mon- dani, hogy nem az volt a célom, hogy a művet teljes égé- szében méltassam, csupán philosophiai és theologiai szem- pontból akartam vele részletesebben foglalkozni. Az lebegett mindig szemem előtt, hogy egy költői műnél mindig meg kell tartani a szilárd talajt, nehogy az olvasó arra a gondolatra jusson, hogy ez mégsem felel meg teljesen a valószínűségnek. Szerintem Madách művében nagyobb volna a valószínűség, ha nem Lucifer, hanem valamely angyal mutatná meg a jövőt és Lucifer ezt meglesvén, támadólag lépne fel. Más szempontokat nem akartam belevonni. A mai ülés napirendjére még egy felolvasás volt kitűzve : dr. Wiedermann Károly : Az akarat szerepe a hitben. A szerző meg is jelent, de mert az idő már nagyon előre- haladt, az elnök kezdésére más alkalomra hagyta felolvasá- sának megtartását. VEGYESEK. 833 Hittudományi Folyóirat. 1910. 54
