Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
782 K1RVAI L. VAZUL. mostohaunokája s így Il-od fokú sógora, fordítva is áll.1 Egy és ugyanazon férfi nem veheti nőül felesége halála után annak más házasságból származott leányának az unokáját, mert ez volt nejének kisunokahuga, a férjnek pedig mostoha kisunokahuga s így harmadízben rokona, vagyis második unokahuga ; fordítva is áll.1 2 3 Nem veheti nőül továbbá ugyanaz a férfi neje halála után annak más házasságból született leányának kisunokahugát, mert ez volt nejének ősunokahuga, a férjnek pedig mostoha ősunokahuga s így mint harmadik unoka, negyedízben rokona. Megfordítva : az özvegy nő nem mehet férjhez férjének más házasságból született leányának kisunokaöccséhez, mert ez férjének ősunokaöccse, neki pedig, az özvegynek, mostoha ősunoka- öccse és mint ilyen, harmadik unokája s negyedízben rokon.a Más természetű, de ugyancsak erre, pl. : Egy és ugyan- azon férfi nem veheti el neje halála után sógornőjét, mert sógornője testvérévé lett az előbbeni házasság elhálása után. T. i. a keleti egyház — amint már említettem a »ligamen« tárgyalásánál — azt tartja, hogy a férfi, miután elvett két nővér közül egyet, a másik sógornője lett, akárcsak a nyugati egyházban, de elhálván a házasságot a férfi, nejével egy testté lett, neje pedig sógornőjének testvére s így a férfi is sógornője testvérévé lesz, mint testvérek pedig másodízben rokonok. Vagyis az akadály egy mindkét egyházban, de máskép magyarázza a keleti és máskép a nyugati egyház.4 Nem vehet el továbbá egy férfi egy nagynénét és annak unokahugát (III. fok) ; az ősnénét és annak unokahugát 1 U. o. »Unni si acelasi luänd mai intáiu pe moasä, dupä moartea ei nu ia si pe nepoata ei de fioä cea cu alt bärbat.« 2 U. o. »Unul »)i acelas luänd strämoasä, dupä moartea ei nu a si pe stränepoata ei cea cu alt bärbat, a doua nepoatä a ei.« 3 U. o. »Unul si acelas luänd strämoasä, dupä moartea ei nu ia si pe cea cu alt bärbat a 3-a nepoatä a ei (sau din potrivä).« 4 Pid. 4882 1. : »Unul si acelas nu ia din alt neam douä surori, יל adecä nu ia pe cumnata sa dupä moartea muierii sale cei dlntäiu, cäci este de ^pit.a Il-a, cu mintea socotindu-se träte cu ea, pentru impreunarea cea intr’un trup cu sora ei.«
