Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Angyal Pál: A büntetőjog néhány vezérelve aquinói sz. Tamásnál
718 DR. ANGYAL PÁL. unam quidem a seipso, quae est conscientiae remorsus, aliam vero ab homine, tertiam vero a Deo.«1 A büntetés fogalma három ismérv alapján alakul ki ; ezek : 1. a megelőző bűnösség, melyre vonatkozással kiszabatik r »quod habeat respectum ad culpam. Dicitur enim proprie aliquis puniri, quando patitur malum pro aliquo, quod com- misit« (De malo, qu. 1. a. 1. c.) ; 2. az akarattal való ellentét : »quod voluntati repugnet« (u. o.) ; 3. a szenvedés : »ut in quadam passione consistat. Ea enim quae contra voluntatem eveniunt, non sunt a principio intrinseco, quod est voluntas, sed a principio extrinseco, cuius effectus passio dicitur« (u. o.). Minket közelebbről a lex humana nyomán beálló világi büntetés érdekel, melynek célja az emberi törvények által létesített közrendnek fenntartása. A büntetésnek ezenkívül nincsenek különleges céljai, mert az lényegileg nem más, mint elégtétel, megtorlás, illetve kiegyenlítés ; »actus enim peccati facit hominem reum poenae« : a bűn folytán a tettes bűn- tetést von magára és az igazság épp ezáltal érvényesül : »per poenam reparatur aequalitas iustitiae, in quantum ille, qui nimis secutus est suam voluntatem, aliquid contra suam voluntatem patitur«,I 2 és tovább : »quod etiam in iniuriis hominibus factis observatur, ut per recompensationem poenae reintegretur aequalitas iustitiae«.3 Az ítélet sem más, mint az igazságosság ténye : »iudicium est actus iustitiae prout iudex ad aequalitatem iustitiae reducit ea, quae inaequalitatem oppositam facere possunt«.4 Következésképp a büntetés, mint a kiegyenlítő igazság eszköze szerepel s mér- téke az egyenlőség : »hoc, quod dicitur contrapassum, impor- tat aequalem recompensationem passionis ad actionem praecendentem«,5 vágy mint a Contra gentiles című művében is jelzi : »Poena debet proportionaliter culpae respondere.« I S. Th. 1. II. qu. 67. a. 1.- S. Th. 2. II. qu. 108. a. 4. 3 S. Th. 1. II. qu. 87. a. 6. 4 S. Th. 2. II. 63. a. 4. 5 S. Th. 2. II. qu. 61. a. 4.
