Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére

értékeltetik, mint kezesség azért, hogy a pénzek becsülete- sen fognak kezeltetni ; de barátai körében a hivatalos ember- nek feddhetetlensége értékeltetik főkép mint annak a jele, hogy ő szivében becsületes. Az egyik esetben mindenki egy hivatalnok, kinek értéke cselekedeteiben áll ; a másik eset- ben cselekedetei értékkel bírnak, mert kifejezői személyisé- gének. A személyiség, igazában, az az alapfogalom, mely gyökere a hypersociologiai életnek, vagyis az élet ama mód- jának, mely erkölcsi és értelmi civilizációra képes.«

A szabadságnak gyökéreszméje tehát tulajdonképen a személyiség, az, hogy az ember önmagát bírja, cselekedetei- nek ő az oka, intézője, s a választási képesség ebből, mint alaptényből, másodlagosan folyik.

S ezen a hiten, a szabadság föltételezésén épül fel mond- hatni az egész hypersociális élet. A szerelmet ez a tudat teszi emberivé s megóvja attól, hogy ne legyen több egy csupasz állat pillanatnyi testi kielégülésénél. A szerelmesek nevében Jágó teszi mellette a hitvallomást : »Bennünk van : hogy ilyenek vagy olyanok vagyunk. Szervezetünk kert, melynek akaratunk a kertésze.«

Hálanyilvánításunk mások szívessége iránt tanúvallomás amellett, hogy ők szívesek voltak velünk szemben, midőn ép oly könnyen keményszivűek is lehettek volna. A megbocsá- tás ténye részünkről annak elismerése, hogy valaki rosszat tett velünk, mikor ép oly könnyen jót is tehetett volna. Midőn tiszteletünket rójjuk le egy hősnek heroismusa, egy államférfiúnak érdeknélküli jellemessége iránt, ez részünkről annak bevallása, hogy ezek azt tették hazájukért, amit meg- tenni nem voltak kényszerítve.

Szépirodalmunk anélkül minden értékét vesztené. Mi volna akkor egy Shakespeare, egy Sophokles, egy Dante, ha alakjaik, jellemeik merő bábok volnának, az öröklésnek s a körülményeknek játékszerei ? Írásaikat nem egy idiota őrjöngéseinek kellene-e■ tartanunk ? Történelmi irodalmunk, mint értelem- s értéknélküli, a lomtárba kerülhetne. Jellemek dicsőítése, gáncsolása mire való volna ? Mi az értelme fesze- getni a kérdést, túlozta-e Gibbon az apostata Julián éré670 DB. STUCKNER JÁNOS.