Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
f ságnak szánt két műre s ezek között is első sorban az utóbbira, arra, mely a hit reconstruálását bírja tárgyul, míg az előbbit, a destructiv jellegűt, inkább bíráló meg- jegyzéseink alkalmával fogjuk felhasználni. 1. Hogy éljünk, éljünk pedig oly életet, mely nemcsak jó, hanem egészséges, erős, civilizált s emellett örömmel is jár, ahhoz szükséges bizonyos világnézlet részünkről, bizo- nyos hitrendszer az ember természetéről, létezésének értei- mére vonatkozólag, nem mint cél, melyet az ember privát értelmi küzdelem révén ér el, hanem mint normálisan elfő- gadott kiindulópontja gyakorlati ítéleteinknek s cselekvé- seinknek. Ha azonban az eddig uralkodó s axioma gyanánt elfő- gadott életfelfogás különböző okokból nem tarthat többé elfogadásunkra számot, akkor az ember azon kényszer elé kerül, hogy öntudatosan és egyénileg kísérelje meg vagy a régi hitet új alapozással igazolni, vagy új hit felépítéséről gondoskodni, mely lehetőleg pótolja a régit. így volt ez a mai napig, — de siker nélkül ; s e siker- telenség, szerzőnk meggyőződése szerint, egyesegyedül a rossz módszer alkalmazásának tudható be. Mi is tulajdonképen a mai helyzet? Az emberiség a mai időkig erkölcsi és értelmi civilisa- tióját, eltekintve az anyagitól, a kereszténységben való hit befolyása alatt fejlesztette ki. Ne vegyük szemügyre a kérész- ténységet, mint csodák vallását, tehát természetfölötti jel- legében. Tekintsük meg benne inkább azt a három tant, mely gyökerét alkotja, t. i. hogy a világmindenséget egy bizonyos legfelsőbb értelem kormányozza, melynek külön- leges tárgyát az ember legfőbb java alkotja ; hogy minden ember önmagát bíró személyiség, ki mint ilyen viselke- déseért a legfelsőbb értelemnek felelős ; s hogy a földi életnek végtelen fontosságot ad az a tény, hogy az élet- nek folytatása lesz, mely jó vagy rossz irányban befeje- zést nyer azután. Tehát Isten, szabadakarattal bíró lélek és halhatatlanság. Ezeket a tanokat az emberek nagy többsége minden kétkísérlet a theizmus »tudományos« védelmére. 659 43*
