Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Irodalmi értesítő
630 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. azonban fokozatokat enged meg. Lehet valami önálló úgy, hogy önállóságát semmi sem korlátozza, de lehet úgy is önálló, hogy bár lényegileg nem függ mástól, de sok körülmény kor- látozza. Ezen korlátok vagy pozitív vagy negatív irány- bán korlátozzák az önállóságot. Pozitív formában akkor, ha a korlátozás valami ténylegességben nyilvánul, negatív formában pedig, ha a korlátozás valami hiányban nyilvánul. Pl. az ember élete is független bizonyos körülmények között. Túlsók étel vagy ital megsemmisítheti önállóságát, de az étel és ital hiánya is ugyanezt okozhatja. Az állati lélek élete is önálló, de korlátozottan önálló, mert ha elvesszük tőle a testet, megszűnik az élete. Valamint az emberi életet önállónak mondjuk, dacára, hogy bizonyos körülmények elvonása által tönkre megy, ép így mondhatjuk az állati lélek létét is önállónak. Nagyon jól tudjuk, hogy ezen hasonlatban nincsen meg a teljes analógia, de hiszen nem is szükséges, hogy mindenben egyforma legyen, mert akkor megszűnik hasonlat lenni, kérdésünket azonban nagyon jól megvilágítja és lehetőnek tünteti föl, melyet a következők- ben érvekkel is bebizonyítunk. Dr. Stuckner mondja, hogy helytelenül használtuk az állomány fogalmát és ez egyik alapja eltérő nézetünknek. Azt eltalálta, hogy az állomány fogalma vitt bennünket ezen nézetre, de, hogy helytelenül, azt kétségbe vonjuk. Halljuk csak Aquinói sz. Tamást. P. III. qu. LXXVII. Art. I. ellenveti magának, hogy még Isten sem képes a tárgynak meghatározó elvét elválasztani magától a tárgytól, mert ebből ellenmondás származnék. — Erre azután ad 2. azt válaszolja, hogy az állománynak nem képezheti meghatá- rozását »önmagában létező lény alany nélkül« ; a járulékot sem lehet úgy meghatározni, hogy »az alanyban létező lény«. Az állományt úgy kell meghatározni, hogy »az álló- mány lényegéhez tartozik, hogy legyen léte, amely nem alanyban létezik«. (Quidditati seu essentiae substantiae competit habere esse non in subiecto.) A járulék lényegéhez pedig tartozik, hogy léte alanyban létezzék. (Quidditati seu essentiae accidentis competit habere esse in subiecto).