Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban

BÖLCSELETI SZABATOSSÁG A SZÓNOKLÁSBAN.

59»

a végzetes hírekre — hadvezérét körülvezeti palotájában,, a pompát, az ünnepi örömöket mutatja. A hírvivő ezt mondja a királynak : tudsz-e örvendeni, királyom, e semmiségeken, mikor országod van veszedelemben ? Az alkalmazás nyomban következik s egészen világos.

II. Newman (Parochial Sermons.... Longmans 1869.) ezt a tételét : a világias élet bűnös élet, egysze- rűen a két fogalomnak magyarázatával bizonyítja és pedig azon az eredeti módon, hogy szembeállítja egy- mással az emberi élet különböző korszakaiban a Terem- tőnek ajándékait, az ítélet, érzés, akarat tehetségeit a világtól megejtett, már megrontott ítélet stb. siral- más állapotával.

III. Tertullián de spectaculis c. művének első részében, melyet heves, szinte merész lendülete miatt a szónoki munkák közé számítanak, a pogány szín- házak erkölcstelenségeinek, a gonosz lélek ottani mun- káinak magyarázatából megy át annak bizonyítására, mennyire méltatlan a keresztényhez azoknak látó- gatása.

Pázmány Péter pünkösd u. XXI. vasárnapra szóló beszédjében a pokol mivoltának megmagyará- zása után megy át a pokol létezésének s kínjainak bizonyítására.

V. Ügyes kézben kitűnő eszköze a magyarázatnak a festés, akár korkép legyen, akár jellemfestés. Mind a kettőnek gondolkodás- és ékesszólástani egyesített szabálya a lehető állítmányok változatos (az ítélet módosulásai) és emelkedő halmozása és lehetőleg ékes szóhasználat (suppositio terminorum).

Deák Ferenc 1861. május 13-iki beszédében így adja az akkori állapotoknak s az országos megmozdu- lásnak képét : »Nekünk adott alkotmány nem kell mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem a nemzet életéből fejlett ki ; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kívánataihoz ma- gunk alkalmaztunk s magunk akarunk ezentúl is alkal