Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Wolkenberg Alajos: Bölcseleti szabatosság a szónoklásban
590 DK. WOLKENBEHG ALAJOS. A beszéd gondolatok hordozója, ekként a tudomány egyik eszköze, a múltnak állandósítása a jövő javáért, hagyományainknak őre, az oktatásnak szükségképeni szerve, a fejlődés biztosítéka a helybenmaradás ellen. Ez a beszédnek értéke. A hangos beszédé is, az írotté is. Az írottnak azonban értéke van, az élő, hangos beszéd- nek pedig értékén kívül varázsa van. Varázsa a hangban, a hangnak hordozásában, árnyalataiban, a szó- és mondat- beli hangsúlyban, a szemek és arc játékában van. Egy- szerre több érzékünkre hat az élő beszéd, s ekként világo- sabbá, szinte szemlélhetővé lesz a gondolat, mélyebben szánt így, mintha írva van, jobban megragad, indít, sürget, sokkal hatásosabban erősít, mint a szemlélődés. Ekként az élőbeszéd nemcsak az érintkezés legsajátosabb és leg- könnyebb eszköze, nemcsak a tanítás szükségképeni szerve, hanem vígasztalások forrása, a láthatatlanok jele és bizony- sága, a vallásos ténykedések lényegi része. A közbeszéd felett igen magasan áll a szónoki beszéd, a beszédnek legtökéletesebb alakja. A szónoki beszéd mű- vészi alakja a beszédnek. De a többi művészi alakoknak is felette áll. A beszéd művészi alakjai ezek : a tanító beszéd, különféle alakjaival: levél, értekezés, történetírás, leírás ; a kötött beszéd vagy költemény ; végül a szónoki beszéd, az oratio. A tanító alaknak célja, hogy világosságba helyezze az igazságot és meggyőződést teremtsen, a költeményé az érzelmekre való hatás, a szónoki beszédé mind a kettő. A szó- noki beszéd tanít, gyönyörködtet, az akaratot mozdítja meg, elhatározásokat teremt, felvilágosít, meggyőz, hevít, sür- get, indít a tanítás komolyságával, a költemény lendüle- tével.1 Sőt a szónoki beszéd érvelése azért magasabb rendű, mert mindig gyakorlati, mert a gyakorlati legerősebb ala- kokat keresi a meggyőzés céljára. A szónoki beszéd lendü- lete azért áthatóbb mint a költeményé, mert ott van a 1 Cicero : De oratore I. 3. Berlin, Weidmann 1882.
