Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Végh Kálmán Mátyás: A lelkipásztori állások fejlődése hazánkban és a lelkipásztorok helyes neve
578 VÉGH KÁLMÁN, MÁTYÁS. is erdőkön, bozótokon kell keresztül járni, mikor templomba mennek Felső-Őrsre ; meg az sem ritka eset, hogy a halottak sokszor későn temettetnek el, a haldoklók gyónás, utolsó- kenet nélkül halnak el ; mitöbb a ritka istenitisztelet folytán egész elvadulnak a hívek. Ezen és hasonló bajok miatt azután András, felső-őrsi prépost (»qui exercet animarum prefate prepositure et ecclesiarum sibi subiectarum curam«) és az alsó-örsi Mária templom kegyurai között sok viszály volt és van. Szerencse, hogy mindkét javadalom eléggé el van látva arra, hogy »comode et decenter presbiterum sive1 pleba- num proprium« eltartsa ; ezért, de meg azért is, mert András prépostnak sincs ellene kifogása, a két egyház-at egymástól szétválasztja, a javadalmát pedig úgy osztja széjjel, hogy a felső-örsi Magdolna egyház rectorainak jövedelméül az alsó- örsi, a veszprémi káptalan által átengedett dézsmát (deci- mas et nonas) jelöli ki; az alsó-örsi Szt. Mária egyház pedig »et per consequens plebanus ac 1 2 rector eiusdem« bizonyos szőllőket és a veszprémi káptalan alsó-örsi bor, gyümölcs dézsmájának negyedét kapja. Ugyanezen okmányból ki- tűnik az is, hogy bár a prépostság látta el a plébániákat, de ennek papjai s általán a lelkipásztorkodás a püspök jogható- sága alatt állott. Az 1479-ik év szomorú eseményt jegyzett fel a magyar- országi lelkipásztorkodás történetéből. Nevezetesen Üki János, Széli Miklós, Sibrik István és Üki Gothárd özvegye jobbágyaikkal rajta rontottak Káldy Imrén, Tamáson és feleségeiken ; azok elverték ezeket, mire ezek a káldi plébá- nos házába (»ad domum plebani in eadem Kaid«) menekültek : a rablók ezt is reájok gyújtották. Ez ügyben azután szarvas- kendi Sibrik László vasmegyei alispán a sértettek panaszára vizsgálatot rendelt el. (Ho. I. 370.) 1488-ban Pest város plébánosa szerepel még pedig így : 1 A sive értelme itt szétválasztó ; a presbiter Alsó- a plébános Felső-Őrsre értendő. L. Finály: Latin Szótár. 2 Az »ac« jelentése nem »és«, hanem »esetleg«, »vagy pedig.« L. u. o.
