Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban

Η■■ kát. Röviden akarván kifejezni a kánont, természetes, hogy csak a lényegre fektette a fősúlyt s így jutott a keleti egyházba ; következésképen a románokéba is ezen rövidített kánon Aristen útján a mai gyűjteményekbe. Eredetinek tehát dr. Hanuy idézetét tartom. S hogy mégis a keleti rövidített szöveget használom, oka ennek az, hogy a lényeg ugyanaz először, másodszor az egyöntetűség kedvéért teszem azt ; harmadszor pedig, mivel a román egyházban érvényesülő jogról értekezem, következésképen azon szöveget kell idéznem, melyet az — jóllehet szövegkritikailag nem állja meg a helyét — hitelesnek tart. Ennyit közbevetőleg. Most pedig térjünk ismét vissza a fonálhoz. A »cultus dispar«-t és a »mixta religio«-t mint egymástól nem különböző akadályt említi utoljára a 451-iki chalcedoni egyetemes zsinat, midőn a 14. k.-ban megtiltja a lectoroknak (anagnosti) és kántoroknak (psal^i), hogy más vallású nővel lépjenek házasságra, ha pedig már megtörtént, akkor gyér- mekeiket csak a katholikus vallásban nevelhetik ; majd így folytatja : ». . . sed neque haeretico, vel pagano, vel iudaeo matrimonio conjungere, nisi utique persona, quae ortho- doxae coniungitur, se ad orthodoxam fidem convertendam spondeat.« 1 2. A »cultus dispar« és »mixta religio« különálló aka- dályokká fejlődnek. Ettől kezdve már kettéágazik a fejlődés ; t. i. a keleti egyházban a már említett okoknál fogva a chalcedoni zsinat- tói a trullai zsinatig terjedő időközben a »haeresis« is bontó akadállyá válik, míg a nyugati egyházban csak a XII. század- bán lesz bontóvá, de akkor is csak a »cultus disparitas«. Mielőtt azonban rátérnénk erre a második fejlődési korra, 1 Theodorian I. 230. lap. ; »Pidal.« 129. lap, 14. c. :■>... anagno- stilor si psaltilor ... au hotár&t Sf. Sinod a nu fi iertat unor ca acestiá a lua muiere de altá religie . . . iar pe pruncii lor sä nu-i poatä a-i boteza de eretici, incá nici a-i ímpreuna prin nuntä cufatäereticeascä, sau evreiascä, sau elina, färä numai oänd ar fägädui, cä se va muta la orthodoxa credintä. 536 K1RVAI [., VAZUL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom