Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
HÁZASSÁG JOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 533 III. Ezeket figyelembe véve, az egyház a legrégibb időtől kezdve helytelenítette a vegyes házasságokat.1^Helytelenítet- ték a régi keresztény írók és szentatyák1 2 is, de azért azok érvényét elismerték (tudjuk pl., amint előbb említettem, hogy sz. Monika férje pogány volt stb.). Mindamellett, hogy az egyház helytelenítette a »cultus dispar« vagy »mixta religio«- val kötött házasságot, törvényileg nem mondotta érvény- telennek. Amíg ugyanis erős és mély gyökeret nem vert a népek szivében, amíg üldözések és erős megpróbáltatások viharaival kellett megbirkóznia, ily szigorú törvényt nem állíthatott csalogató képül a pogányok elébe. De meg neki magának is előnyös volt eltűrni ezt, hiszen többnyire katho- likus nők voltak azok, akik a pogány férfiak tetszését meg- nyerték, a keresztény nevelés titokzatos bájaival és tetsze- tősségével s ezek többnyire előbb-utóbb magukkal hozták férjeiket vagy legrosszabb esetben gyermekeiket a kath. val- lásban nevelték. Az, hogy keresztény férfi, aki igazi s nem- csak amolyan megkeresztelt egyén, más vallású vagy pláne pogány lányt vett volna nőül, nagyon ritkán történt, meg, amint ma is. Mikor pedig már megerősödött, lábát szírt- kemény talajba támaszthatta, a viharnak szemébe nézett, még ha orkánná is vált az. Nem habozott egy percnyi időt sem, hanem amire szüksége volt vagy maga, vagy ha meg- tette a világi hatalom, melynek kezében volt a törvény végre- hajtó eszköze, körvonalozta, s amint mestere akarta, kiépí- tette a rájabizott épületet. 1. A valláskülönbségnek, mint házassági akadálynak törvényhozás útján való első feltűnése a IV. század elején keresendő. S mivel az V. század közepe tájáig a keleti és nyugati egyház egy úton halad, amennyiben t. i. mindkettő disciplinája szerint ebben a tekintetben csak bizonyos, a homályból való előretörtetés észlelhető. Kifejlett jogrend még egy részen sincs, s csak a carthagói zsinat után kezd 1 II. Cor. 6, 14—15. 2 Tertull. c. a. 198. ad uxorem Lib. II. c. 2—8. ; S. August, c. a. 419. de adult, conjugum ad Potent, e. 18.
