Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban
HÁZASSÁG JOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 521 Mint unicum említendő fel az ünnepélyes jegyváltás,1 mely a románoknál egyenlő erejűnek vétetik a házassággal, így Saguna 1854-ben megjelent egyik munkájában azt mondja : »A jegyváltás, ha nem is befejezett házasság, de vele egyenlőnek vétetik.« És ha meghal az ara, az ily módon jegyesek közül, akik papokká akarnak lenni, más nőt nem vehetnek el, mivel ez bigamia successiva volna.1 2 9. §. Vérrokonság. I. A vérrokonság (cognatio naturalis) egy törzstől nemzés által származott személyek vérbeli összeköttetése. Lehet törvényes, ha törvényes házasságból jön létre ; tör- vénytelen, amikor a házasságon kívüli közösülés által jön létre. Könnyebb megértlietés végett egyrészt, másrészt egyszerűbb és egységesebb kezelhetés miatt, eltérőleg az egyházjognak eddigi művelőitől a román egyesült egyházban, határozzuk meg előbb a szükséges elemeket, ú. m. íz, ág, törzs, közös törzs, nemzetségfa s csak ezek után bocsátkozzunk ezen akadály bővebb tárgyalásába. Egy közös apától és anyától egyenes és oldalágon szár- mázott egyének együttvéve alkotnak egy nemzetségfát. A közös szülőket nevezzük közös törzsnek. A fiukat, ezek fiait, vagyis az unokákat, ezek fiait, vagyis a kisunokákat stb. hívjuk a nemzetségfa ágainak. Ezek ismét kétfélék : egyenes és oldal- ágak. A közös törzsből kiinduló leszármazók közül egynek származási folytonosságát vagy pedig magának a közös törzsnek egy másik régibb közös törzstől való származási folytonosságát egyenes ágnak nevezik a jogászok. Két egye1 Az ünnepélyes jegyváltás kellékei, hogy : 1. szabadon tör- ténjék ; 2. az ara parochusa előtt ; 3. tényleg megtörténjék a jegy- váltás. (íjíaguna kettőt említ : a gyűrűt és a szokásos csókot.) 2 Raguim »Compend.« 55. 1. ; »Elementele dreptului canonic.«: »Logodna cea legiuitä si adeväratä trebue sä se facá cu sfmtele ruga- ciuni. Logodna desi nu este nuntá sávársita, totus se socoteste intocma ca nunta. Iji cei logoditi in acest chip, de va muri logodnica lor, cei ce vor a-se face preoti, nu pót lua altä muiere, cä se socotesc ca de al doilea insurati.« Hittudományi Folyóirat. 1910. 34
