Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Dr. Kirvai L. Vazul: Házasságjogi érvénytelenítő akadályok a magyarországi görög katholikus román egyházban

személyek házasságra léptek. Ilyen esetben a jog ugyan érvénytelennek vélelmezi a házasságot, de ha bebizonyul, hogy a házassághoz szükséges testi és szellemi érettség meg- volt a felekben, a jogvélelem enged az igazságnak, »prae- sumptio cedit veritati« és a korhiánnyal kötött házasságot az egyház érvényes házasságnak nyilvánítja. Ezt tartja az 1882-iki II. gyulafehérvár-fogarasi tartományi zsinat is, midőn a következőket mondja :

»Casu autem, quo impuber puer vel pulla contraheret, sed constaret, quod impuber iudicii maturitate aeque ac physica potentia requisita polleat,matrimonium validum est.«1

Ilyen eset, midőn t. i. a testi és szellemi érettség pótolja a kor hiányt, vagy amint a jogi axioma mondja : »malitia supplet aetatem« gyakran megtörténik, különösen Erdélyben. S ha megtörtént, hogy t. i. a kiskorúak házasságot kötöttek, jóllehet házasságuk érvényes, a házassági együttélést még sem kezdhetik meg. így van ez a román nem-egyesülteknél legalább az írott jog szerint. Saguna »Compendium«-ában határozottan ezt tartja, midőn így ír : »Kiskorú személyek házasságai illetlenek ; azért meg van tiltva ezeknek az együttélés egészen a nagykorúságig.« 1 2 De így van az egyesül- teknél is. Jóllehet paragrafusokban nem intézkedik, de a mindennapi életben ezt az utat követi az egyesült egyház is. Az Unió előtti időben minden törvényellenes házasságot felbontott. Az írott jog szerint így kellett eljárnia. A »Pravda« két fejezetben is visszatér ezen elv hirdetésére.3 Következés- kép az Unió után nem lévén újabb positiv intézkedése, meg- tartott a régiből annyit, amennyit a katholikus tan sérelme

V

1 Cone. prov. II. Alba-Juliense et Fogarasiense tit. IV. eap. II. pag. 105.

2 Raguim »Compend.« 71. lap: »>־>i cäsätoriile fetelor minorene sunt necuviincioase ; de aceea li se opreste lor a trái la olaltá páná cánd ajung la vrästä majoreaná, mai inainte insä de insotirea lor, preotul nevestei are a-le eeti rugäciunea binecuväntärii cäsätoriei.«

3 »Pravila« II. 228. c. »Sä se desfaeä nunta oea fára de lege« és 230. c. »Sä se despartä nunta, cänd unul, sau ambii cäsätoriti n’au avut etatea canonicä.«

HÁZASSÁGJOGI ÉRVÉNYTELENÍTŐ AKADÁLYOK STB. 505

Hittudományi Folyóirat. 1910.

33