Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban
498 DR. PATAKY ARNOLD. világtörténelem nevezetesebb mozzanatai alkalmával : a nyugat-római birodalom bukása idején, az izlam fellépése- kor, sőt még a középkor késő századaiban is. Minden neve- zetesebb esemény leírásában, melyből a világ végére követ- keztettek, feltűnik az Antikrisztus alakja is. 8. §. Befejezés. Mit tartsunk e sajátságos tanokról ? Az egyes apokalyptikusok nem szokták maguk fel- találni vagy megteremteni összes gondolataikat ; ezek leg- nagyobbrészt megtalálhatók szétszórtan a hagyomány- bán. Az újszövetség eschatologikus részei is töredékesen fennmaradt hagyomány jellegét viselik magukon; pl. a Tit- kos Jelenések szerzője (19, 7.) a tengerből felszálló vadába- tot minden magyarázat nélkül Jeruzsálemben lépteti föl, holott máskor Róma szerepel ez állattal kapcsolatban. Szent Hippolytus ismeretei önálló hagyományon alapul- nak; Origenes is említ valami titkos apokalyptikus hagyó- mányt (In Matth. IV.),1 sőt az Antikrisztus tanát még toursi szent Márton idejében is szájról-szájra hagyomá- nyozták. Rendes szokásuk az apokalyptikusoknak, hogy a ren- delkezésükre álló anyagot tovább alakítják, tovább fejlesz- tik, és a régi képekkel a saját koruk eseményeit rajzolják. »A vértanuk az oltár előtt« régi apokalyptikus kép és szent János (T. Jel. 6, 9. skk.) e képpel mégis saját korának vér- tanúit ábrázolja. Heraclius és Chosroes küzdelme képe lesz a világ végén eljövendő igazságos király és az izlam-ellenség harcának. Gunkel (Schöpfung und Chaos) az Antikrisztus taná- bán a Marduk-Tiamat mythos átdolgozását látja ; amint 1 »Forte quoniam apud Judaeos erant quidam sive per seri- pturas profitentes de temporibus consummationis se scire sive de secretis, ideo haec (Thess. II, 2. skk.) scribit docens discipulos suos ut nemini credant talia profitenti.«
