Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban
AZ ANTIKRISZTUS A KERESZTÉNY HAGYOMÁNYBAN. 491 Adsohoz igen hasonlóan, s talán tőle függően is tár- gyalja az Antikrisztus-kérdést Honorius autuni püspök Elucidariuma (1122—1125. III. könyv, 10. kérdés). Az Antikrisztus Babyloniában születik, egy Dan-törzsebeli parázna asszonytól. Már anyja méhében eltölti az ördög és Korozainban nevelik fel a bűbájosok. Parancsolni fog az egész világnak, s az egész emberi nemet négyféle módon fogja igája alá hajtani : a gazdagokat kincsekkel, mert minden rejtett kincset ismer ; a köznépet félelemmel, mert kegyetlenül fog dühöngni Isten szolgái ellen. A papságot tudományával és ékesszólásával, a világ megvetőit, a szer- zeteseket, csőd ajelei vei, mint pl. hogy tüzet bocsát le az égből, ellenségeit ezzel megemészteti, halottakat támaszt fel, kik mellette bizonyságot tesznek. Ez ugyan csak úgy történik, hogy az ördög száll a holtak testébe. Felépítteti a régi Jeruzsálemet, melyben magát Istenként fogja imád- tatni. A zsidók az egész világról hozzá sereglenek, de Illés és Henoch prédikálására felveszik a keresztény hitet, miért is majd mindnyájan szörnyű vértanúi halált szenvednek. Az Antikrisztus neve : Antemos (»ellentétes«), vagy Arneomai (»tagadok«), vagy Titan (»nap« vagy »óriás«). Uralma három és fél évig tart ; ekkor az Olajfák hegyén felüti táborát, hogy az igazak ellen küzdjön, de ott az Űr szájának lehel- lete hirtelenül megöli. Negyvenkét napot enged az Űr azok megtérésére, kik elestek ; hogy ezután mikor jő az ítélet, ember fia nem tudhatja. 3. Az Elucidariummal majdnem egy időbe vezet az a töredékes paraphrasis, melyet Usinger tett először közzé »Forschungen zur deutschen Geschichte«, X. 621 skk. lap- jain, s a melyet róla »Usinger-féle Sibyllának« neveznek. Kéz- dete homályos ; a jövendölés az Ottók korában kezdődik és IV. Henrik koráig (f 1106.) terjed. Ez utóbbinak kora az Elucidarium, mely még hozzáadja negyediknek a bölcseséget. Eredetileg e gondolat már szent Jeromosnál olvasható. (In Dánielem, XI, 39.) 32*
