Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban
AZ ANTIKRISZTUS A KERESZTÉNY HAGYOMÁNYBAN. 489 választott eszköze, aki által a világ vége előtt megoldatnak láncai. (T. Jel. 20, 1. skk.) Amint Krisztus a Szentlélek ereje által testesült meg, az Antikrisztus anyját egészen el fogja tölteni az ördög. Ezért is lesz »a kárhozat fia«. Születésének helye Babylon, felnevelkedni pedig Bethsaidában és Korozainban fog, mert Jézus erre a két városra mondott jajt. (Mát. 11, 21.; Luk. 10, 13.) Figyelemre méltó, hogy az Antikrisztus maga is tanul ; tanítói a bű- bájosok. Ez a vonás ellentétben áll a régi keleti felfogással, hol ő a megtestesült ördög, a bűbájosok tan'tója. Elvál- hatatlan kísérői a gonosz lelkek. Majd Jeruzsálembe köl- tözik, s az összes keresztényeket, kik nem csatlakoznak hozzá, kínos halállal öleti meg ; királyi székét pedig fel- állítja az általa visszaállított salamoni templomban. Körül- metélted magát és azt hazudj a, hogy ő az Isten fia. Mindenekelőtt a királyokat és fejedelmeket téríti ma- gához, majd általuk a többi nemzeteket. Bejárja mind- azon helyeket, ahol az Úr Jézus földi életében járt, de tönkre tenni igyekszik mindazt, amit az LTr épített. Az egész világra elküldi hírnökeit. Nagy és hallatlan csodákat művel, nevezetesen : tüzet hoz le az égből, fákat virágoztat ki és szárít ki hirtelenül, a tengert felkorbácsolja és hirtele- nül lecsendesíti. A víz rendes irányával szembe folyik, a levegőt szörnyű tünemények telítik, még holtakat is fel- támaszt ; mindezt persze varázslattal. Mindenütt üldözést támaszt a keresztények, a válasz- tottak ellen. Hármas módon küzd ellenük : megfélemlítés- sei, ajándékokkal, csodákkal. E hármas küzdelemről Jero- mos is beszél a Dániel-kommentárban. (11, 39.) Az ő ide- jében napfényre kerülnek a rejtett kincsek. Akiket nem tud a maga részére hódítani, kínos halállal öli meg. Ily rettenetes idők még nem voltak soha, a világ kezdete óta. Ez a szörnyű kor három és fél esztendeig tart és akkor fog bekövetkezni, midőn itt lesz a Thessz. II. 2, 3-ban emlí- tett »szakadás« (discessio). Ez pedig abban fog állani, hogy a világ birodalmai mind elszakadnak a római imperium- tói, mely alá előbb tartoztak. A római birodalom folytaHittudományi Folyóirat. 1910. 32
