Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása
AZ EGYHÁZMEGYE LÁTOGATÁSA. 43 megyékben a püspök több seminariumot is állíthat, de min- dig függésben a székvárosában levőtől. A püspök tetszésétől függ, hogy a seminarium növendékeit hány osztályba ossza, hazánkban a kis seminarium a gymnasium V—VIII. ősz- tályát, a nagy seminarium 4 évi theologiát foglal magában. Joga van a püspöknek, ha szükségét látja, a seminariumot máshova áthelyezni,1 s talán valóban célszerűbb is lenne a nagy és kis seminariumot egymástól mindenütt elválasz- tani. A seminariumba való felvétel az illető egyházmegyébe való incardinációt jelent, ép azért más megyéből való nővén- déket a seminariumba csak saját püspökének elbocsátó levelével lehet felvenni. A tridenti zsinat decretuma szerint csak a vagyontalan növendékek — és a felvételnél ezek előnyben részesítendők — nevelendők a seminarium költ- ségén, vagyonos szülők gyermekei saját költségükön ; hazánk- bán ellenben a seminariumi nevelés és ellátás minden nővén- dék részére, tekintet nélkül az illető vagyoni viszonyaira, ingyenes. Fölötte óhajtandó volna lehetőleg előmozdítani, hogy a művelt középosztály fiai lépjenek nagyobi) számban a papi pályára. Ha a seminarium alapítványa nem elégséges episcopus, archiepiscopum et superiores synodus provincialis acriter corripere eosque ad omnia supradicta cogere debeat. 1 Három éves congregationalis praxisomban egy idevágó eset tárgyalásában volt alkalmam résztvenni. Elsassban a század elején csak a strassburgi seminarium létezett, 1822-ben alapíttatott a lachapellei kis seminarium s 1852-ben a colmari kath. gymnasium. A lachapellei kis seminarium 1869-ben Zillisheimba tétetett át s a lachapellei épület a német-franczia háború alatt pusztulásnak indult. A frankfurti béke után 1874-ben Lachapelle a strassburgi egyház- megyétől elszakíttatván. a besan<;oni megyéhez csatoltatott. A német iskolatörvények következtében úgy a zillisheimi, mint a colmari ■collegiumok bezárták intézetüket s tanárok és növendékek átköltöz- tek az elhagyott lachapellei seminariumba. Mivel azonban a német kormány az ezen seminariumból kikerült növendékeknek nehézsé- geket csinált, a seminarium 1890-ben bezáratott. A lachapellei seminarium tulajdonjogára nézve már most a strassburgi és besangoni egyházmegyék nem tudván megegyezni, az ügy a C. C. elé került, mely 1898 február 26-án azt Besangonnal: ítélte oda.
