Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Pataky Arnold: Az Antikrisztus a keresztény hagyományban
442 DK, PATAKY ARNOLD. A homály csak akkor oszlik el egészen, midőn a jövendölés már teljesedésbe ment. Ez eszmekörbe főleg azon jövendölések tartoznak, melyek az emberiség végső napjaira, a világ végére vonat- koznak. A biblia nyújt ugyan egyes adatokat, de az emberek tudásvágyát ezek nem elégítik ki. Minél homályosabbak e kijelentések, annál inkább szeretnők tudni, mi a teljes jelen- tésük. E kíváncsiság különösen nagy volt az egyház első századaiban és a középkor zavaros korszakaiban, midőn egész nemzetek óriási katasztrófái szinte mindennapos események voltak. Amint a kánoni evangéliumok szűkszavú előadásai Jézus gyermekkoráról nem elégítették ki az első keresztény századok olvasóit és számos apokrif evangéliumot ered- ményeztek, úgy azt a keveset is, amit a végső napokról tudunk, kibővítették a csapongó képzelet adataival. Az első keresztény századok emberei közelállónak hitték a világ végét. A szentírás alexandriai fordításának egyik recensiója az ószövetség korát kerek számmal 5500 észtén- dőre teszi. Már pedig általános vélemény volt, hogy a jelen világ kora 6000 esztendőre terjed. A Talmud szerint 2000 év telt el a törvény megadása előtt, 2000 év a törvény kora és 2000 esztendő lesz az יםל'ע אבה a Messiás kora. Csak a nép bűnei okozzák, hogy a Messiás még nem jöhetett el. Hogy a héber szentírás első és utolsó verse (Krön. II. 36, 23.) hat x-et (1000 = ףלא) tartalmaz, ezt is a világ hatezer éves tartamára magyarázták. Szent Justinus1 és szent Irenaeus 1 2 abból érvelnek, hogy a teremtés hat napig tar- tott, már pedig a 89. zsoltár 4. v. szerint »Isten előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő« ; a világ tehát hatezer évig fog fennállni. Nagy szent Leo pápa (Sermo 8. de jejunio decimi mensis et eleemosynis) azt állítja, hogy a »denuntiatus dies«, — az ítélet napja, — »etiam si est occultus, non dubitatur 1 Dialogus cum Tryphone, 80., 81. fej. 2 Adv. Haer. V. 28. »Si etenim dies Domini quasi mille anni, in sex autem, diebus consummata sunt quae facta sunt ; mani- festum est quoniam consummatio ipsorum sextus millesimus annus est.« V. Ö. V. 23., ahol valószínűleg szent Justinust idézi.
