Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

406

VEGYESEK.

István, számos hit- és jogtudományi egyetemi hallgató. A gyűlés egyetlen tárgya dr. JehlicsJca Ferenc értekezése volt: A munkakedv erkölcsi és társadalmi szempontból címmel. Az előadást érdekes eszmecsere követte, a követ- kező lefolyással :

Dr. Kiss János nem állítaná szembe a munkát és a poli- tikát, mert a jól végzett politikai tevékenység munka, sőt hasznos és szükséges munka; a felolvasó bizonyára határozott irányú politikai irányra értette megjegyzését, ehhez a felszólaló hozzászólni nem kíván.

Dr. Gallovich Jenő megjegyzi, hogy az előadásban jel- zett társadalmi vonatkozásokat nem látja eléggé kifejtet- teknek, a cím többet mond. Szerette volna, ha a munka- kedvet a munkamegosztás szempontjából vette volna a fel- olvasó úr bonckés alá. A mai gyáriparban természetes, hogy a munkás nem dolgozik oly kedvvel, ha hónapokon át ép a munkamegosztásnál fogva mindig ugyanazon munka- körben van elfoglalva, pl. csavart készít. Más volt a közép- korban, a céhrendszer alatt, amikor a munkás, az iparos elvégezte az egész munkát (»mestermunka«), ez sarkalta őt, nagyobb volt a munkakedve. Ettől elesik a nagy üzem- ben dolgozó gyári munkás.

A kor, természet, faj (pl. néger), nem, egészség szerint is más-más a munkakedv.

Kiegészítésül a munkakedvről egy másik előadásban lehetne inkább társadalmi mint erkölcsi szempontból szólni.

Az előadásról elismerő szavakkal nyilatkozik.

Dr. Nemes Imre megjegyzi, hogy felolvasó értekezése universalis álláspontról tekintve igen érdekesen fejtegeti tárgyát és sok példával illusztrálja. De individuális állás- pontról tekintve a tételt inkább nomínaliter határozza meg. Logikailag a meghatározás kívánni valót hagy. Azt mondja a felolvasó, hogy a munka fáradság, szenvedés, fájdalom. Ez a kifejezés azonban »munkakedv« kedves érzel- met, örömet, kedvtelést tartalmaz. Hogyan függ össze egy- mással az öröm és a fájdalom ? A felolvasó ezt nem érinti.

A munkakedv, mint a tárggyal való foglalkozás által