Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Michel Károly: A fribourgi katholikus egyetemről
400 VEGYESEK. a »cursus maior« 6 évig tart (2 bölcseleti és 4 theologiai év), a másik a »cursus minor« 4 évi (1 bölcseleti s 3 theologiai év) tartamú. Az előbbi 6 éves kurzus a doktorátusra készít elő, míg a 4 éves csak a lelkipásztorkodásra képesít. Akik a »cursus minort« végezik, szigorlatot nem tehetnek. A bölcseletet mind a két kurzus növendékei ugyanazon tanároknál hallgatják. A bölcseletnek négy tanára van, akik közül kettő a theologiai, kettő pedig a bölcseleti karon van. Minthogy az egyetemen csak négy bölcselettanár van (nem számítva ide a jogbölcselet 2 tanárát), az összes karok hallgatói a thomista bölcseletet hallgatják, a theologusokkal együtt. A bölcselet anyaga a négy bölcselettanár között a követ- kezőkép oszlik meg : 1. Az első (P. Manser) az egyik félévben logikát, a másik- bán ontológiát ad elő heti 4 órában, azonkívül a középkori bölcselet történetét 4 folytatólagos féléven keresztül heti 2 órában. 2. A második (P. Montagne) az ismeretelméletet s a theologia naturálist adja elő félévenkint felváltva heti 3 órában s a görög és ókori bölcselet történetét 4 féléven át heti 2 órában. 3. A harmadik (P. Munnynck) a lélektant 2 féléven át 3 órában hetenkint, a következő két félévben pedig 3 órán hetenkint a kosmológiát. Azonkívül a lélektan egyes fontosabb kérdéseiről mint pl. a valláspsychologia, tart külön részletesebb előadásokat. 4. A negyedik (P. Michel) az erkölcsbölcseletet adja elő 2 félévenkint heti 3 órában. Ugyancsak ő tar.t előadást az újkori bölcselet történetéről 2 éven keresztül heti 2 órában. A théologián a növendékek más-más tanárnál hallgatják a dogmatikát s a morálist, aszerint, amint a kis vagy a nagy kurzust végezik. A nagykurzusbeliek 4 éven át heti 6—6 órában hallgatják a dogmatikát s a morálist, míg a kis- kurzusbeliek 3 éven át ugyancsak heti 6—6 órában. A nagy kurzuson a spekulatív dogmatikát s a morálist, a kis kur
