Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Trikal József: Bölcseleti gondolkodásunk irányai
VEGYESEK. 389 és elhatárolások, mint Én, test, anyag, de ezek csak gondo- latalakzatok, amelyek időleg korlátolt, gyakorlati célokat szolgálnak. A naiv gondolkodó ezeket az elemeket a valóság- bán is külön tartja és a dualizmust vallja, de a tudományos gondolkodó élességre, egységre törekszik s a monizmusban ismeri föl a világ lényegét. , Ez a világnézet a materializmusétól mégis különbözik, bár látszólag nagyon hasonlít hozzá. A materializmus a minőségileg különböző érzeteket mennyiségi viszonyokból ve- zeti le. Mach tagadja, hogy a lelkit a puszta testiből le lehet vezetni. A testi és a lelki élet párhuzamosságáról szóló tant is elveti. Sőt azt a pantheisztikus nézetet is, hogy a végtelen- nek két oldala van : egy lelki és egy testi. Szerinte a testi és a lelki az egyféle érzeteknek más és más kapcsolatából jön létre. Anyag és szellem egy önmagában tiszta érzet, csak a gondol- kodó lény állítja föl e két gondolatalakzatot : anyag és szel- lem ; vagy : test és lélek ; vagy : Én és a világ. Mert nálunk a tapasztalatban megadott elemek, melyeknek a kapcsola- tait vizsgáljuk, mindig ugyanazok, egyfélék, csak összefüggé- síik módja szerint szerepelnek majd testi, majd pedig lelki elemekként. (48. o.) így beszél Mach ! Azt hiszi, hogy a világmindenség rej- télyeit megoldotta, a nagy ellentéteket kiegyenlítette s egy újabb és nemesebb erkölcsi életet is remél e szabadabb és átszellemültebb életfelfogástól. 3. Mach azon fáradozott, hogy a világmindenségben a gondolat és a kiterjedés, az anyag és az eszme között tátongó űrt kiegyenlítse s egy egységes világszemléletnek alapjait megvesse. A fizikus lám gyűlöli a metafizikát, de midőn az utóbbinak bűvös köréből ki akar szabadulni, még bűvösebb légkörbe jut el. Az érzetek, amint ő azokat fölfogja, amint elemezi, nem a valóság talajából nőttek ki, nincs is semmi vonatkozásuk a tapasztalati megfigyelésekkel. Olyan tohu- vabohu a Mach-féle érzetrendszer, amely egy intuitioval dolgozó költő-fizikus leikéből fölszáll s amelyben lelket, gon- dolatot ölt az is, ami a laboratóriumban lelketlen, érzésnélküli anyag. Megelevenedik az is, ami kezei között csak megder
