Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Jehlicska Ferenc: A munkakedv kérdése erkölcsi és társadalmi szempontból
374 DR. JEHLICSKA FERENC. nyilatkozik Michelangelo : Raphael nem annyira a természet- tői kapta nagy erejét, hanem hosszú tanulásának köszön- heti azt.1 Nagyon tanulságos az a vallomás, melyet önélet- rajzában saját képességeire vonatkozólag Darwin tesz. »Nem rendelkezem, úgymond, a felfogásnak ama gyorsaságával vagy a szellemességnek ama nagy fokával, melyet a kiváló embereknél tapasztalunk. Onnét ered az, hogy oly gyarló kritikus vagyok. Hosszú és elvont gondolat meneteket ügye- lemmel kísérni nem vagyok képes. Azért a matematikában és a metafizikában sohasem vittem sokra. Emlékezőképes- ségem kiterjedt ugyan, de homályos és némely irányban annyira gyatra, hogy valamely adatot vagy verssort leg- feljebb néhány rövid napig tudok fejemben tartani. Lele- ményesség és egészséges érzék van bennem annyi, amennyi- vei minden jó ügyvédnek vagy orvosnak rendelkeznie kell ; de több, úgy hiszem, nincsen.« 1 2 íme, ily szerényeknek írja le a saját képességeit Darwin. S ez az ember 40 évi rend- szeres és makacs munka után odáig vitte, hogy a modern tudományoknak egész képét megváltoztatta. Newtonról, írja Mosso, az a legendás hír terjedt el, hogy egy földre eső alma vezette rá elméjét a nehézkedés törvényének felfedezésére. Pedig Newton csak úgy, mint Galilei vagy Darwin egyike volt a legfáradhatatlanabb gondolkozóknak. »Sohasem veszítem tárgyamat szemem elől, szokta volt mondani Newton, és türelemmel megvárom, hogy a hajnal pirkadása lassú növekvéssel fényes nappallá váljék lelkemben.«3 Alig van ma ember, aki a társadalmi bajok ellen valami irányban küzdeni nem akarna. Ám itt is kisért az az arisz- tokratikus és regényes vonás, hogy sok ember csak a szembe- szökő nagy ellenségekkel szeretné fölvenni a harcot. Amel- lett nem látjuk meg azokat a mikrobákat, az apró bűnök- nek, mulasztásoknak, hibáknak és aljasságoknak milliónyi 1 309. 1. 2 Leben u. Briefe von Charles Darwin. Herausg. von Francis Darwin ; I. Stuttgart, 1887., 30, 80—92. ; Mosso, i. m. 292. 3 Mosso, i. m. 310. 1.
