Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Prohászka Ottokár: Az intellectualismus túlhajtásai
AZ INTELLECTUALISMUS TÚLHAJTÁSAI. 235 az életnek sajátos energiáját látjuk, melynek természete az, hogy a maga módja szerint reagáljon a valóság benyomásaira, vagyis úgy, hogy azt a sajátos ismereti tartalmat emelje ki belőlük, melyet fogalomnak hívunk. A fogalomnak ismereti tartalmát mindkét véglettel szemben, az empiristákkal szemben ép úgy, mint a túlzó intellectualistákkal szemben, nagy elfogulatlansággal kell kezel- nünk s öntudatunkban jelentkező jellegeit élesen föl kell tüntetnünk, hogy kikerüljük mindekét túlzást, az empiris- tákét, mely tagadja az értelmi ismeretnek az érzékléstől külön- álló tartalmát, azután az intellectualistákét is, mely többet tulajdonít az ismeretnek s túlzásával szintén fölbillenti az okos és erős élet mérlegét. S mivel állásfoglalásommal az intellectualismusszal szemben, könnyen abba a gyanúba keveredhetném, mintha magam is tagadnám az értelmi ismeret különálló tartalmát, azért mindenekelőtt e meg- győződésemről kell hitvallást tennem s az empiristákkal szemben kifejtenem, hogy igenis van értelmi ismeret, — hogy az értelmi tartalmat a modern psychophysiologiai mérések szét nem szedték ; ha ezt kimutattam, akkor annál bátorságo- sahban mutathatok rá az intellectualisták túlzásaira, kik ezt a fogalmi ismeretet nem helyesen, tehát nem is üdvösen kezelik s rossz, egészségtelen áramlatnak okai. A fogalom ismereti tartalmának meghatározására az öntudathoz kell fordulnunk. Öntudatunk tanúsága szerint az értelmi ismeret nemcsak a ténylegest, hanem az elvont, a közös lényeg szerűt adja ; azt a valamit, ami el vonatkozik az egyestől s a tényleges tapasztalattól ; azt a valamit, minélfogva a dolgokat mélyebben, mondjuk, bensejükben fogjuk meg. Ez a fogalmi tartalom a metafizikának immanens, visszavezethetetlen adata. Ezért van metafizika/ mert ez van ; ezért van s lesz filozófia, mert a fogalom az érte- lemnek sajátos, immanens, visszavezethetetlen adata. Az értelem az az erő, mely a dolgok közös jellegeit kiemeli, mely azokat mint általános, elvont, de a sok egynemüben mint közös jellegeket, fogalmakba zárja ; az értelem az az erő, mely a konkrét, egyedi materialisatióból kiemeli az általános