Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Unterreiner József: A személyes Isten megismerése és a modernismus
A SZEMÉLYES ISTEN MEGISMERÉSE ÉS A MODERNISMUS. 17 sorban szintén az Istenség dicsőítésének szolgált. De nem- csak az elmúlt idők embere hódolt Istennek. Európa egyik legműveltebb nemzete még ma is imádsággal vezeti be parlamenti gyűléseit. És az első üzenet, melyet az Újvilág az Ónak az Atlanti-oceánon át távbeszélő révén küldött, ez volt : Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a jóakaratú embereknek.1 A szegény hívja, a haldokló feléje tör, a gonosz retteg tőle, a jó áldja. Nincs a nagyvilágon hely, nem volt idő, alkalom és érzelem, ahol és amelyeknél Isten- nel nem találkoznánk. Csodálatos egy jelenség az emberi nem történetében ! Az emberek milliói egyhangúlag állítják egy legfőbb lénynek : Istennek létezését, mert teremtményei- bői megismerték. A csillagos ég, a virányos rét, a nagy termé- szét zöldje, a vizek lakói, a levegő dalosai mind az ő nagysá- gát, jóságát és fenségét hirdetik. Csak az agnostikusok szeren- csétlen kis csapata erősítgeti, hogy csak tüneményt ismer- hetünk meg. Azonfelül az agnosticismus tana megsemmisíti a val- lásnak filozófiai fogalmát. Ehhez ugyanis három kellék szükséges és elengedhetetlen. A vallás fogalmában tudva- levőleg viszony jut kifejezésre, viszony Isten és ember között. Hogy tehát vallás létesüljön, objective léteznie kell Istennek abszolút, független lény gyanánt. Továbbá léteznie kell az embernek, ki képes legyen e tökéletes személyes Istenről tudomást szerezni. Végül szükséges, hogy az ember elismerje Istentől való függését ; tudja tehát, hogy vannak kötelességei vele szemben és e kötelességeinek eleget is tegyen. Már pedig a modernisták tanában e kellékek nincsenek meg. Szerintök ugyanis az emberi észnek nincsen képessége. sem joga ahhoz, hogy a tünemények korlátáit átlépje. Másrészt pedig csak azt fogadják el, amit megismernek. És mivel Isten nem tünemény, ugyancsak valami το άγνωςτον marad. Mintha tehát nem is léteznék. De elesik így már a második 1 V. ö. Dr. Puccini : L’agnosticismo p. 36. skk. Pustet, 1909. — dir. Pesch : Der Gottesbegriff in den heidnischen Religionen. Herder, 1885, 1888. Hittudományi Folyóirat. 1910. 2
