Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Unterreiner József: A személyes Isten megismerése és a modernismus
A SZEMÉLYES ISTEN MEGISMERÉSE ÉS A MODERNISMUS. 13 ·chén, emez chimera. Ez szerény véleményünk szerint hamis megkülönböztetés, hamis felfogás. Mert ámbár a tapasztalati tudomány figyelmen kívül hagyhatja mindazt, ami a tüne- mény és tény mögött, vagy azon felül rejtőzik, addig a metapliysika a tapasztalattól egészen el nem vonatkozhatik. A metaphysika a tapasztalati tényen épül föl; a tapasztalat- ból meríti összes fogalmait. Mert tünemény és állomány a valóságban csak egyet tesznek ki. »A tünemények, törvények és látszatos jelenségek a természet fölszíne; az okok és állít- mányok a természet alapja«.1 Azt mondani tehát, hogy a tapasztalati tudománynak és a metaphysikának egymás- hoz semmi köze, annyi, mint a mindenséget megkettőz- tetni. Pedig az tényleg csak egy. Az állományok és tüne- mények ugyanis szoros összeköttetésben állanak egymással, sőt egymást kiegészítik. Tünemény, mint afféle járulék, magában fönn nem állhat. Természetszerűleg arra van rendelve, hogy az állománnyal összefüggjön, viszont az állomány a tüneménytől (járulék) nyeri közelebbi, azaz másodlagos létmeghatározását.2 És épen mivel a tünemény és állomány oly szoros kap- csolatban vannak egymással s az egyik a másiktól in con- creto el nem választható, következik, hogy az egyiknek a megismerése magába zárja — legalább implicite — a mási- két is. Ha tehát az agnostikusok szerint megismerjük a tüne- ményeket, szükségkép megismerhetjük az állományt és lényeget is. Már az érzéki megismerés útján is a »Ding an sich«-et, a dolgok mivoltát, az állomány létezését valamikép el kell fogadnunk. Igaz ugyan, hogy e megismerésnek első és közvetetlen tárgyai az érzékelhető tünemények, az anyagi világ érzéki tulajdonságai. De viszont az is igaz, hogy ugyan- azon megismerési folyamat révén — persze csak másod- sorban az állományról is valamikép tudomást kell szerez- nünk. Mert elvonatkoztatásról az érzéki megismerésnél rnég nem lehet szó. A testek úgy képezik tárgyát, mint a milyenek 1 V. ö. Kozáry i. m. 119. 1.- Substantia determinatur ad esse secundum ab accidentibus.
