Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében
584 DR. KMOSKÓ MIHÁLY és e célból magával a perzsa királlyal lépett szövetségre,, kit a nestorianismus ügyének szerintük azzal az állításával nyert meg, hogy a sáhán-sáh keresztény alattvalói csak akkor lesznek igazán loyálisak, ha a nesztoriánus tan elfoga- dása révén nyugati testvéreiktől elszakadnak és haeresisbe menve át megszűnnek mindazok a kapcsok, melyek őket a keletrómai birodalom hierarchiájához kötötték. Bar-Hebraeus erkölcstelenséggel is vádolja Bar-Saumat, ki szerinte a pap- ságnak a nősülést is megengedte, csak azért, hogy őket eret- nekségének minél könnyebben megnyerhesse.1 Akár igazak ezek a vádak, akár nem,2 tény az, hogy Bar-sauma mindent eszközt megragadott a nestorianismus terjesztésére. És mivel nagyon jól tudta, mennyit tehet az iskola vallásos tanok propagálása körül, első gondja az volt, hogy a feloszlott edessai perzsa iskola régi tanárait és nővén- dékeit maga köré gyűjtve, püspöki székhelyén új theologiai főiskolát alapítson, mely a nesztoriánus tan tudományos és vallásos érdekeit lett volna hivatva képviselni és térj esz- teni. Bar Sauma fáradozásait tényleg siker koronázta. Az új főiskola a régi perzsa iskola mintájára 490 körül csakugyan megalakult3 és több századon át a Kelet első tudományos intézete maradt. Statútumait első ízben Guidi, hírneves olasz orientalista publikálta a Giornale della Societá asiatica italiana IV. kötetében, alapos megbeszélés tárgyává tette J. B. Chabot a Journal asiatique 1896. évfolyamában. Az iskola alapszabályai, amint azokat a hagyomány átszármaztatta, több redactio nyomait mutatják. A lég- régibb, még Bar-Sauma alatt életbe léptetett statútumok 1877. III., coll. 62—74. Assemani, Bibi. Or. III., 389 sqq. Braun, Das Buch dér Synhados Stuttgart u. Wien, 1900. 61. s köv. 11. — Labourt, i. m. 135. s köv. 11. 1 A perzsa papságnál különben a coelibatus terén már Bar-Sauma előtt is bizonyos laxismus észlelhető. V. ö. Braun i. m. 61. 1. 1. j. 2 Labourt túlzottaknak tartja Bar-Hebraeus vádjait. I. m. 134.1. 3 Rubens Duval, Litt. Syr. 346. köv. 1. Labourt i. m. 134. 1. Journ. d. Soc. Asiat. 172. 1.
