Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Irodalmi értesítő
738 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. A kölcsönös igazságosság a katholikus erkölcstanban, különös tekintettel a magyar magánjogra. Irta dr. Hanauer Á. István, a budapesti közp. papnevelő lelkiigazgatója. Budapest, 1909. Ára kötve 6 korona. A tételes emberi jogszabály, némely kivételtől eltekintve, lelkiismeretben kötelez. Ez áll jelesül azokra a jogszabályokra nézve is, melyek a kölcsönös igazságosság (justitia commu- tátivá) szempontja alá esnek és melyek a tágabb értelem- ben vett magánjogot alkotják. E jogszabályok megszegése nemcsak embert sért, hanem sérti azt is, aki végső létesítő oka ezeknek a jogszabályoknak azáltal, hogy az embereket, mint a földön az együttélőket és mint társaságot alkotókat teremtette ; t. i. sérti Istent is. Mint minden lelkiismeretben kötelező tételes emberi jogszabálynak, úgy a kölcsönös igazságosságot megvalósító ilyen jogszabálynak is a meg- szegése bűn. Emiatt az efajta jogsértések nem csupán a tár- sadalom jogrendjében, vagyis a forum externumban jönnek figyelembe, hanem egyszersmind az embernek Istenhez való viszonya tekintetéből is, mely a forum internum tárgya. A forum internumban pedig különösen a forum poenitentiale az, melyben az ilyen jogsértésekkel mint egyúttal bűnökkel foglalkozni kell. A gyóntatóatyának tehát nem elég ismernie a természetes erkölcsi és a tételes isteni törvényt, hanem ismernie kell a lelkiismeretben kötelező tételes emberi jogot is ; ismernie kell egyebek közt a kölcsönös igazságosságot megvalósító tételes eniberi jogszabályokat is, melyeket világi ügyekben az állam van jogosítva alkotni. Mindezekből következik, hogy aki az erkölcstant tudományosan műveli, vagy azt a gyóntatószékben egyes esetekre alkalmazza, annak ismernie kell a lelkiismeretben kötelező emberi jogszabályokat is és névleg a kölcsönös igazság megvalósítására irányuló állami jogszabályokat, hazánkban tehát a tágabb értelemben vett magyar magán- jogot tevő jogszabályokat. A katholikus erkölcstan művelői- nek és a gyóntatóknak e szükségletével merő ellentétben áll azonban az a tény, hogy nálunk a magyar állami jogot eddig nem igen dolgozták föl a katholikus erkölcstan szem-
